Meddőség – okok, vizsgálatok és a kezelés lehetőségei

A meddőség azt jelenti, hogy 12 hónapnyi rendszeres, védekezés nélküli együttlét ellenére nem jön létre terhesség. A babát tervező párok jelentős részét érinti, okai a nőnél, a férfinél vagy mindkét partnernél keresendők; a párok egy részénél nem sikerül egyértelmű okot találni. Az ilyen diagnózissal élő párok többségének megvan az esélye a gyermekre – az ok kezelésének vagy az asszisztált reprodukciós módszereknek köszönhetően.

Az alábbiakban leírjuk, mikor érdemes elkezdeni a kivizsgálást, melyek a meddőség leggyakoribb okai nőknél és férfiaknál, milyen vizsgálatokat végeznek, és hogyan zajlik a kezelés. Az érzelmekről is írunk, mert ez gyakran ugyanolyan nehéz oldala a problémának, mint maga az orvosi rész.

Mikortól beszélünk meddőségről?

Meddőségről akkor beszélünk, ha egy év rendszeres (hetente többször történő), fogamzásgátlás nélküli együttlét után sem jön létre terhesség. A legtöbb egészséges pár egy éven belül teherbe esik, de egyetlen ciklusban az esély csekély – még akkor is csak mintegy tíz-huszonöt százalék körüli, ha mindkét partner egészséges. Ezért néhány hónapnyi sikertelenség még nem ok az aggodalomra.

Megkülönböztetünk elsődleges meddőséget, amikor a párnak még soha nem volt terhessége, és másodlagos meddőséget, amikor korábban volt terhesség (szüléssel, vetéléssel vagy méhen kívüli terhességgel végződő), most pedig nem sikerül. Gyakran beszélnek csökkent termékenységről is, vagyis olyan helyzetről, amelyben a terhesség lehetséges, de a próbálkozás ideje megnyúlik. A babavárásra való felkészülésről a terhesség tervezése című cikk szól.

Mikor ne várjunk egy évet?

A kivizsgálást érdemes korábban elkezdeni, ha:

• a nő betöltötte a 35. életévét – általában elég fél év próbálkozás, 40 éves kor után pedig érdemes azonnal orvoshoz fordulni,
• a ciklusok nagyon ritkák, szabálytalanok, vagy a menstruáció egyáltalán nem jelentkezik (lásd: rendszertelen menstruáció),
• a múltban endometriózist, petevezeték-betegséget, kismedencei gyulladást diagnosztizáltak, vagy a női nemi szerveken műtétet végeztek,
• a férfinél hererendellenességet állapítottak meg, daganatellenes kezelésen esett át, vagy sérülés, műtét érte a herék környékét,
• ismétlődő vetélések fordultak elő (lásd: vetélés – tünetek és okok).

Melyek a meddőség leggyakoribb okai nőknél?

A női meddőség leggyakoribb okai az ovuláció zavarai, a petevezetékek elzáródása, az endometriózis, a méh elváltozásai és az életkor. Gyakran egyszerre több tényező is fennáll, ezért a kivizsgálás több területre terjed ki – a hormonokra, a nemi szervek felépítésére és a petefészek tartalékára.

• Ovulációs zavarok – az okok egyik gyakoribb csoportja; ide tartozik a policisztás petefészek szindróma, a pajzsmirigybetegségek, a megemelkedett prolaktinszint, a túl nagy vagy túl alacsony testtömeg, a nagyon intenzív testmozgás és a petefészek-működés korai kimerülése.
• A petevezetékek elzáródása – kismedencei gyulladások, nemi úton terjedő fertőzések, műtétek vagy méhen kívüli terhesség után.
• Endometriózis – a méhnyálkahártyához hasonló szövet jelenléte a méhen kívül; megzavarhatja a kismedence felépítését és a petefészkek működését.
• A méh elváltozásai – például a méhüreget torzító miómák, polipok, összenövések vagy a méh fejlődési rendellenességei.
• Életkor – az évek múlásával csökken a petesejtek száma és minősége; a csökkenés fokozatos, 35 éves kor után egyértelműbb.
• A méhnyak rendellenességei és más ritkább tényezők.

Hogyan utal a menstruációs ciklus problémára?

A kiszámítható ritmusban jelentkező, rendszeres menstruáció arra utal, hogy az ovuláció többnyire létrejön. A nagyon hosszú, nagyon ritka ciklusok vagy a menstruáció teljes hiánya az ovuláció zavarára utalhat. A ciklus mintázata tehát fontos diagnosztikai támpont – élettanáról bővebben a menstruációs ciklus című cikkben olvashatsz. Ne feledd azonban, hogy a rendszeres ciklus nem garantálja, hogy minden rendben van, a rendszertelen pedig nem mindig jelent meddőséget.

Melyek a meddőség okai férfiaknál?

A férfi oldali okok a meddőségi esetek jelentős részéért felelősek, ezért a spermavizsgálat mindkét partner kivizsgálásának szerves része. Leggyakrabban a spermiumtermelés, a spermiumok felépítése vagy mozgékonysága zavart, de más lehetséges okok is vannak:

• a spermiumtermelés zavarai – számuk csökkenése, gyenge mozgékonyság vagy kóros felépítés,
• a here értágulata (varicocele),
• a spermát kivezető utak elzáródása, például fertőzések vagy műtétek után,
• hormonális zavarok és genetikai betegségek,
• gyermekkori sérülés vagy a herék le nem szállása, here-gyulladás (például mumpsz után),
• az életmód és a gyógyszerek hatása – dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, anabolikus szteroidok, elhízás, a herék hosszan tartó túlmelegedése, egyes gyógyszerek és káros anyagoknak való kitettség.

A merevedési vagy magömlési zavarok megnehezíthetik a fogantatást, de általában kezelhetők – lásd: merevedési zavar és korai magömlés. Az urológiai és andrológiai vizsgálatok körét az orvos határozza meg.

Megmagyarázhatatlan meddőség – mit jelent?

Megmagyarázhatatlan meddőségről akkor beszélünk, ha mindkét partner teljes alapvizsgálata ellenére sem találják meg a teherbeesés nehézségének okát. A szokásos vizsgálatok nem feltétlenül mutatják ki a finom zavarokat, például a petesejtek minőségét vagy a spermiumok működését.

Egy ilyen diagnózis frusztráló lehet, de nem jelenti az esély hiányát. Ebben a csoportban sok pár hosszabb várakozás után, vagy inszemináció vagy lombikbébi-eljárás (in vitro fertilizáció) alkalmazása után esik teherbe. A teendőkről az orvos a párral együtt dönt, figyelembe véve a nő életkorát és a próbálkozás idejét.

Milyen vizsgálatokat végeznek a meddőség kivizsgálásában?

A kivizsgálásnak mindkét partnerre ki kell terjednie, lehetőleg párhuzamosan, hogy ne vesszen el az idő. A vizsgálatok körét az orvos határozza meg, de általában több elemből áll:

• kórelőzmény és vizsgálat – korábbi betegségek, gyógyszerek, ciklusok, életmód, szexuális anamnézis,
• nőknél: a ciklus megfigyelése és az ovuláció igazolása, hormonvizsgálatok (többek között pajzsmirigyhormonok, prolaktin és a ciklus hormonjai), a nemi szervek ultrahangos vizsgálata, a petevezetékek átjárhatóságának felmérése, olykor a petefészek tartalékának értékelése,
• férfiaknál: spermavizsgálat (spermiogram), amelyet gyakran néhány hét múlva megismételnek, urológiai vizsgálat, szükség esetén hormonális vagy genetikai vizsgálatok.

Az eredmények értelmezését, különösen a referenciatartományokét, bízd az orvosra – a normák a laboratóriumtól és a vizsgálati módszertől függenek. A spermiogram sok tényezőre érzékeny, például néhány héttel korábbi lázas betegségre vagy a túl rövid vagy túl hosszú önmegtartóztatásra, ezért egyetlen kóros eredményt általában megismételnek, és mindig az orvossal együtt értékelnek.

Hogyan készülj fel a vizsgálatokra?

• jegyezd fel a ciklusok hosszát és a menstruáció időpontját néhány hónapon át,
• írd össze a gyógyszereket és étrend-kiegészítőket, amelyeket ti ketten szedtek,
• kérdezd meg a laboratóriumot, hogyan kell felkészülni a spermavizsgálatra (általában az intézmény által megadott önmegtartóztatási időt kell betartani),
• gyűjtsd össze a korábbi vizsgálatok, műtétek és kezelések dokumentációját.

A termékeny napok felismerését és jelentőségét a babavárás szempontjából a termékeny napok naptára írja le, bár ne feledd, hogy ennek a módszernek korlátozott a pontossága.

Hogyan kezelik a meddőséget?

A meddőség kezelése az októl, a partnerek életkorától és a próbálkozás idejétől függ. Magában foglalja az életmód megváltoztatását, az alapbetegségek kezelését, az ovuláció serkentését, a műtéti beavatkozásokat, az inszeminációt és a lombikbébi-eljárást. Gyakran a legegyszerűbb módszerekkel kezdik, és ha azok nem hoznak eredményt, haladnak a bonyolultabbak felé.

• életmódváltás – a testtömeg normalizálása, a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás korlátozása, testmozgás,
• az alapbetegségek kezelése – például pajzsmirigy, hormonális zavarok, fertőzések, here értágulata,
• az ovuláció serkentése hormonális gyógyszerekkel az ovulációs zavarok esetén,
• műtéti beavatkozások – például a termékenységet befolyásoló összenövések, polipok vagy miómák eltávolítása, az endometriózis kezelése,
• inszemináció – az előkészített sperma bejuttatása a méhüregbe,
• lombikbébi-eljárás (in vitro fertilizáció) és rokon módszerek, ha más módszerek nem járnak sikerrel vagy nem lehetségesek.

A hatékonyság az októl, mindenekelőtt pedig a nő életkorától függ. Az orvos megbeszéli veletek a reális esélyeket, az esetleges költségtámogatás lehetőségeit, valamint egyes módszerek jogi és etikai vonatkozásait. A hormonális kezelés mellékhatásokat okozhat, ezért minden aggasztó tünetet jelezni kell.

A főbb módszerek összehasonlítása

Módszer	Mit jelent	Mikor mérlegelik
Az ovuláció serkentése	az ovulációt serkentő hormonális gyógyszerek	ovulációs zavarok, például policisztás petefészek szindrómában
Inszemináció	az előkészített sperma bejuttatása a méhbe	enyhébb spermiumzavarok, megmagyarázhatatlan meddőség, az együttléttel kapcsolatos problémák
Lombikbébi-eljárás (in vitro fertilizáció)	a petesejt és a spermium egyesítése a szervezeten kívül, az embrió beültetése a méhbe	petevezeték-elzáródás, súlyos spermiumzavarok, az egyszerűbb módszerek sikertelensége
Műtéti beavatkozás	összenövések, polipok, miómák eltávolítása, az endometriózis vagy az értágulat kezelése	a termékenységet befolyásoló anatómiai elváltozások

Növelhető-e az esély a teherbeesésre magunktól?

Igen, bár ez nem helyettesíti a kivizsgálást. Érdemes rendszeresen, hetente többször élni nemi életet, és nem csak egyetlen „ideális" napon, ügyelni a megfelelő testtömegre, nem dohányozni, korlátozni az alkoholt, eleget aludni és csökkenteni a tartós stresszt. A babát tervező nőnek folsavat kell szednie, mindkét partnernek pedig gondoskodnia kell az általános egészségi állapotáról.

A „termékenységet javító" étrend-kiegészítők hatékonyságára korlátozottak a bizonyítékok – ne vásárolj ilyeneket magadtól, a gyógynövényeket és készítményeket pedig beszéld meg az orvossal (lásd: kiegészítők terhesség alatt). Hasonlóan óvatosan kezeld a „méregtelenítő kúrákat" és az interneten ajánlott módszereket: nincs bizonyíték arra, hogy javítanák a termékenységet. Az együttlétek gyakorisága és az egészséges életmód az, aminek valódi jelentősége van.

Mi változik az életkorral?

A nők termékenysége fokozatosan csökken, különösen 35 éves kor után, mert csökken a petesejtek száma, és nő a kromoszóma-rendellenességet hordozók aránya, ami növeli a vetélés kockázatát. A férfiak termékenysége is csökkenhet az életkorral, bár a változások kevésbé hirtelenek és változékonyabbak.

Emiatt a 35 év utáni családtervezésnél fontos, hogy ne halogassuk a kivizsgálást. Ez nem azt jelenti, hogy a 35 vagy 40 év utáni terhesség lehetetlen – sok nőnek sikerül –, de az esélyek kisebbek, az eljárás pedig gyakran gyorsabb.

Milyen a terhesség a meddőségi kezelés után?

Ha a terhesség sikerül, rád vonatkozik az, amit a vizsgálatok terhesség alatt és a terhesség hónapról hónapra című cikkek leírnak. A meddőségi kezelés utáni terhességeket, különösen lombikbébi-eljárás után vagy ikerterhesség esetén, gyakran fokozottabban követik, például gyakoribb orvosi látogatásokkal és ultrahangvizsgálatokkal. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbul zajlanak – a cél az, hogy az esetleges szövődményeket gyorsan felismerjék.

Az első hetek nagy szorongás időszakai lehetnek. Ha pecsételő vérzés vagy fájdalom jelentkezik, fordulj orvoshoz, ne halogasd. Azoknak a pároknak, akik korábbi terhességet vesztettek el, fontos a támogatás – lásd: vetélés – tünetek, okok, támogatás.

Érzelmek és támogatás meddőség esetén

A hosszú próbálkozás, a vizsgálatok és a kudarcok szomorúságot, haragot, bűntudatot, feszültséget a párkapcsolatban és elszigetelődést válthatnak ki. Ezek természetes reakciók, nem gyengeség. Segíthet:

• a nyílt beszélgetés a partnerrel – a meddőség a párt érinti, nem egyetlen személyt,
• határok kijelölése a családdal és az ismerősökkel folytatott beszélgetésekben,
• pszichológus vagy önsegítő csoport támogatása, a kezelés alatt is,
• az alvásról, a mozgásról és a babavárástól független örömökről való gondoskodás.

Ha a szomorúság vagy a szorongás megnehezíti a mindennapi működést, kérj szakember segítségét (lásd: depresszió – tünetek). A „parancsra" történő szex nagy teher lehet – érdemes ügyelni arra, hogy az együttlét ne váljon pusztán kötelességgé, nehézségek esetén pedig beszélj erről az orvossal (lásd: csökkent libidó).

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

A meddőség önmagában nem sürgős állapot, de azonnali segítséget igényelnek azok a helyzetek, amelyek a próbálkozás, a kivizsgálás vagy a kezelés során felléphetnek. Fordulj orvoshoz vagy a sürgősségi osztályra (súlyos tünetek esetén hívj mentőt, a 112-es számon), ha:

• erős alhasi fájdalom, vérzés vagy szédülés és gyengeség jelentkezik – lehetséges méhen kívüli terhesség,
• hormonális serkentés után gyors testtömeg-gyarapodás, a hasi körfogat növekedése, erős fájdalom, légszomj, hányinger és ritka vizelés lép fel – ezek a petefészek-hiperstimulációs szindróma tünetei lehetnek,
• hirtelen, erős fájdalom és duzzanat jelentkezik a herében – sürgős vizsgálatot igényel,
• láz alhasi fájdalommal, kellemetlen szagú folyás vagy fájdalom az együttlét közben jelentkezik (lásd: hüvelygyulladás).

Fordulj orvoshoz akkor is, ha a menstruáció sok hónapja elmarad, pajzsmirigybetegség tüneteit észleled, nagyon erős, fájdalmas menstruációd van, vagy fájdalmat érzel az együttlét közben.