Vizsgálatok a terhesség alatt – vizitek, ultrahang, vérvételek

A terhesség alatti vizsgálatok közé tartoznak a rendszeres vizitek az orvosnál vagy a szülésznőnél, a vér- és vizeletvizsgálatok, a három ultrahangvizsgálat, valamint – javallat szerint – a prenatális tesztek és a glükózterheléses teszt. Rendben zajló terhességnél az első vizitet érdemes a 10. hétig megtenni, a további vizitek pedig általában a 28. hétig 4 hetente, utána 2 hetente, a 36. hét után pedig hetente esedékesek. Az ütemterv eltérhet, különösen a kockázatos terhességeknél.

Az alábbiakban áttekintést találsz a vizsgálatokról trimeszterenként, magyarázatot arra, miért végzik őket, és mit jelentenek az eredmények. A laboratóriumi normák az egyes laboratóriumokban eltérhetnek, ezért az eredményeket mindig a kezelőorvossal kell megbeszélni. A terhesség egész időszakának áttekintését a terhesség hónapról hónapra című cikkben találod.

Milyen gyakran kell orvoshoz járni a terhesség alatt?

Rendben zajló terhességben a vizitek leggyakrabban a 28. hétig nagyjából 4 hetente, utána a 36. hétig 2 hetente, majd a szülésig hetente követik egymást. Az orvos vagy a szülésznő minden vizit alkalmával megméri a vérnyomást, megméri a várandós testsúlyát, értékeli a méhfundus magasságát, és hallgatja a baba szívhangját. Problémák vagy társbetegségek esetén több vizit szükséges.

A terhesgondozást végezheti nőgyógyász-szülész szakorvos vagy szülésznő, probléma esetén pedig együttműködnek a szakorvosokkal. Válaszd azt a személyt, akiben megbízol, és akivel szabadon beszélgethetsz. A terhesség alatt terhesgondozási dokumentációt vezetnek, amelyet érdemes mindig magadnál tartani.

Milyen vizsgálatokat végeznek a terhesség elején?

Az első viziten az orvos felveszi az anamnézist, nőgyógyászati vizsgálatot végez, és alapvizsgálatokat rendel. Céljuk az anya egészségi állapotának felmérése, a terhességet befolyásolható betegségek felderítése és a kockázati csoport meghatározása. Jó, ha a várandós magával hozza a korábbi vizsgálatok eredményeit és a szedett gyógyszerek listáját.

• Vérkép – a vérszegénység és a vérlemezkeszám megítélése.
• Vércsoport és Rh-faktor, valamint az immunellenanyag-vizsgálat, főként Rh-negatív esetén fontos.
• Éhgyomri vércukor – előzetes felmérés cukorbetegség irányában.
• Vizelet általános vizsgálata és gyakran vizelettenyésztés, mert a terhesség alatti tünetmentes bakteriuria kezelést igényel.
• Fertőzések kimutatására szolgáló tesztek: HIV, hepatitis B (HBs-antigén), valamint szifilisz; a helyzettől és az ajánlásoktól függően hepatitis C is.
• Rubeola és toxoplazmózis elleni ellenanyagok, ha nincsenek megbízható korábbi eredmények.
• TSH – a pajzsmirigy értékelése, főként kockázati tényezők vagy tünetek esetén.
• Citológia, ha nem végezték el a megfelelő időben; ezt a citológia és HPV-teszt című cikk írja le.

A vizsgálatok köre az ajánlásoktól, az egészségügyi előzményektől és az ellátás helyétől függően eltérhet. Ha terhességet tervezel, és a vizsgálatok egy részét korábban szeretnéd elvégeztetni, nézd meg a terhesség tervezéséről szóló cikket. A terhesség megerősítésére a teszt szolgál, a további diagnosztikát pedig a terhességi teszt – mikor érdemes elvégezni, és hogyan kell értelmezni az eredményt című cikkben írtuk le.

Hány ultrahangvizsgálatot végeznek a terhesség alatt, és mikor?

Rendben zajló terhességnél három ultrahangvizsgálatot ajánlanak: a 11.–14. héten, a 18.–22. héten (az úgynevezett félidős) és a 27.–32. héten. Javallat esetén az orvos további vizsgálatokat rendel. A korai ultrahangot, általában a 6.–10. hét körül, a méhen belüli terhesség megerősítésére és a magzati szívműködés értékelésére végzik.

Ultrahang	Időpont	Mit értékelnek
Korai	kb. 6.–10. hét	A terhesség helye, szívműködés, a terhesség kora, a magzatok száma
I. trimeszteri	11.–14. hét	A baba mérete, tarkóredő, fejlettség, a fejlődési rendellenességek kockázata
Félidős	18.–22. hét	A szervek részletes felépítése, méhlepény, magzatvíz
III. trimeszteri	27.–32. hét	A baba növekedése, fekvése, méhlepény, áramlások

Az ultrahangvizsgálat biztonságos az anyára és a babára nézve, de nem mutat ki minden fejlődési rendellenességet, és nem helyettesíti a többi vizsgálatot. A normális lelet nem ad százszázalékos garanciát az egészségre, a nem egyértelmű eredmény pedig nem feltétlenül jelent betegséget. A további tervet mindig az orvossal együtt határozzák meg.

Mik azok a prenatális vizsgálatok, és kötelezőek-e?

A prenatális vizsgálatok a fejlődési rendellenességek és genetikai szindrómák, például a Down-szindróma kockázatának felmérésére szolgálnak. Nem kötelezőek: a szülők döntése, az orvossal folytatott beszélgetés után. Az első trimeszterben ajánlják őket, bizonyos helyzetekben, például 35 éves kor után vagy korábbi rendellenességek esetén szélesebb körben kínálják fel azokat. A pontos elérhetőségről és feltételekről az országodban érvényes jelenlegi ajánlások szerint az orvosod tájékoztat.

Első trimeszteri kombinált teszt

Magában foglalja az ultrahangos értékelést (többek között a tarkóredőt) és az anya vérvizsgálatát, például a PAPP-A és a szabad béta-hCG alegység meghatározását. Az eredményt kockázatként fejezik ki, nem diagnózisként. A „magas kockázat” eredmény nem jelenti azt, hogy a baba beteg, hanem azt, hogy további diagnosztikára van szükség. Az alacsony kockázatú eredmény viszont nem zár ki minden rendellenességet.

Nem invazív vizsgálat az anya véréből (NIPT)

A vizsgálat az anya vérében lévő magzati DNS-töredékeket elemzi, és nagy érzékenységgel lehetővé teszi a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességek kockázatának felmérését. Általában a terhesség 10. hete körül végzik. Szűrővizsgálat, ezért magas kockázatú eredmény esetén invazív vizsgálattal erősítik meg.

Invazív vizsgálatok

A magzatvízvétel (a magzatburok megszúrása, általában a második trimeszterben) és a chorionboholy-mintavétel lehetővé teszi a genetikai diagnózis felállítását. Kismértékű vetélési kockázattal járnak, ezért akkor ajánlják őket, ha a szűrővizsgálatok vagy az ultrahang eredménye szükségessé teszi. A döntést részletes orvosi beszélgetés után hozod meg, lehetőleg genetikai tanácsadáson.

Mikor végzik a glükózterheléses tesztet?

A glükózterheléses tesztet leggyakrabban a terhesség 24. és 28. hete között végzik, a terhességi cukorbetegség kimutatására. Nagyobb kockázat esetén, például elhízásnál, családi cukorbetegségnél vagy egy korábbi terhesség alatti cukorbetegségnél az orvos korábban is elrendelheti, akár már az első trimeszterben. A vizsgálat körülbelül 2–3 órát vesz igénybe, és éhgyomorra kell elvégezni.

Éhgyomri vérvételből, glükózoldat megivásából és további minták meghatározott időközönkénti vételéből áll. A teszt alatt nem szabad enni, inni, és intenzíven mozogni sem, ezért érdemes könyvet vinni magaddal. Az eredményt a meghatározott vércukorszint-küszöbértékek alapján értékelik, a diagnózist pedig az orvos állítja fel. A terhességi cukorbetegség lehet tünetmentes, de a kezelése védi az anyát és a babát. A részleteket a terhességi cukorbetegség – vizsgálatok, étrend, kezelés című cikkben találod.

Milyen vizsgálatokat végeznek a második és a harmadik trimeszterben?

A következő trimeszterekben a vér- és vizeletvizsgálatokat megismétlik, az orvos pedig hozzáadja azokat, amelyek az aktuális helyzetből adódnak. A legfontosabbak:

• vérkép, általában a 28. hét körül és később, a vérszegénység felismerésére,
• vizelet általános vizsgálata a további viziteken, köztük a fehérje értékelése, mert jelenléte szövődményre utalhat,
• az ellenanyag-vizsgálat megismétlése Rh-negatív nőknél és anti-D immunglobulin beadása, általában a 28. hét körül, ha javallott,
• egyes fertőzések kimutatására szolgáló tesztek ismétlése javallat szerint,
• hüvelyi és végbéli kenet B csoportú sztreptococcus kimutatására, általában a 35. és a 37. hét között,
• CTG-felvétel, vagyis a baba szívműködésének és a méhösszehúzódásoknak a vizsgálata, általában a terhesség utolsó heteiben vagy javallat esetén.

Az utolsó hetekben az orvos azt is megítélheti, hogyan fekszik a baba, értékelheti a méhnyakat, és megbeszélheti veled a szülés menetét. Mit jelentenek a szülés első jelei, azt a szülés tünetei – hogyan ismerhető fel a kezdete című cikk írja le.

Oltások a terhesség alatt

Az oltások nem vizsgálatok, de a terhesgondozás részei. A szamárköhögés elleni oltás a harmadik trimeszterben ajánlott, általában a 27. és a 36. hét között, mert az anya ellenanyagai védik az újszülöttet a fertőzéstől az élet első heteiben. Szezonban az influenza elleni oltás is ajánlott, amely bármelyik trimeszterben beadható. A többi oltásról az orvos dönt a helyzettől függően. Élő vírust tartalmazó oltásokat a terhesség alatt nem alkalmaznak. Az oltási rendet az országodban érvényes nemzeti ajánlások határozzák meg, ezekről az orvosod vagy a szülésznőd tájékoztat.

Mely eredmények igényelnek további diagnosztikát?

Egyetlen vizsgálat kóros eredménye nem feltétlenül jelent problémát, de ellenőrzést igényel. Gyakori helyzetek:

• Alacsony hemoglobin. Leggyakrabban vashiányra utal. Az orvos további meghatározásokat rendel, és kiválasztja a kezelést.
• Emelkedett vércukor. Glükózterheléses teszttel kell megerősíteni.
• Fehérje vagy baktériumok a vizeletben. A baktériumok kezelést igényelnek, a fehérje pedig további vizsgálatokat, mert fertőzésre vagy preeclampsiára utalhat.
• Emelkedett vérnyomás. Ismételt mérést és értékelést igényel, amiről a terhességi magas vérnyomás és preeclampsia című cikkben írunk.
• Kóros szűrővizsgálati eredmény. Genetikai tanácsadáson vagy a kezelőorvossal kell megbeszélni.

Hogyan készülj fel a vizsgálatokra?

• Az éhgyomri vérvételre reggel érkezz, több órás étkezési szünet után; vizet általában szabad inni.
• A vizeletvizsgálathoz a középsugarú vizeletből végy mintát a húgycső környékének megmosása után, steril edénybe.
• Az ultrahangra kényelmes ruhában érkezz. Az első trimeszterben a hüvelyi vizsgálathoz általában nem kell teli hólyag, de az útmutatást az intézmény adja meg.
• Vidd magaddal a személyi igazolványodat, a terhesgondozási dokumentációt és a korábbi eredményeket.
• Kérdezd meg az orvost, hogy a szedett gyógyszereket a vizsgálat napján be kell-e venni.

Miről érdemes kérdezni az orvost vagy a szülésznőt?

• A terhességem a kockázati csoportba tartozik-e, és milyen vizsgálatok következnek ebből?
• Milyen prenatális vizsgálatok javasoltak nekem, és melyekről mondhatok le?
• Milyen gyakran kell vizitre jönnöm?
• Mit jelentenek az egyes eredmények, és melyiket kell megismételni?
• Milyen étrend-kiegészítőket kell szednem, a terhességi étrend-kiegészítőkről szóló cikk ajánlásai szerint?
• Hogyan kell táplálkoznom, és mennyit hízhatok, a terhességi étrendről szóló cikk általános elvei szerint?

Mikor forduljunk orvoshoz a tervezett viziten kívül?

A vizsgálatok időpontjai tervezettek, de bizonyos tünetek sürgős konzultációt igényelnek, a tervezett vizit megvárása nélkül. Ha jelentkeznek, fordulj orvoshoz, sürgősségi felvételhez, vagy hívj segítséget (112):

• bármilyen erősségű hüvelyi vérzés,
• erős hasi fájdalom, főként fokozódó vagy egyoldali,
• a magzatvíz elfolyása, vagyis hirtelen kiáramlás vagy folyamatos vizes szivárgás,
• a baba mozgásának csökkenése vagy megszűnése,
• erős fejfájás, látászavarok, hirtelen arc- és kézduzzanat, gyomortáji fájdalom,
• rendszeres összehúzódások a terhesség 37. hete előtt,
• láz, hidegrázás, fájdalmas vizelés,
• az ivást lehetetlenné tevő, makacs hányás.

A korai terhességben a fájdalom és a vérzés a vetélés vagy a méhen kívüli terhesség jele lehet. Erről többet a vetélés – tünetek, okok és támogatás című cikkben olvashatsz. Ha még csak azon töprengesz, hogy terhes vagy-e, nézd meg a terhesség első tüneteiről szóló írást.

Minden terhesség ugyanazokat a vizsgálatokat igényli?

Nem. A bemutatott ütemterv a rendben zajló terhességre vonatkozik. Kockázatos terhességben, például cukorbetegség, magas vérnyomás, pajzsmirigybetegségek, többes terhesség, szívhiba, autoimmun betegségek vagy korábbi szövődmények esetén több vizit és vizsgálat szükséges, az orvos pedig további szakorvosi konzultációkat is javasolhat. Ez nem ok az aggodalomra, hanem a nagyobb körültekintés kifejezése.

A szülés után a gondozás tovább tart: az első hetekben szülésznői vizit esedékes, körülbelül hat hét múlva pedig orvosi kontroll. Erről az időszakról a gyermekágyi időszakról szóló cikkben olvashatsz.