Székrekedés – tünetek, okok és mikor kell orvoshoz fordulni

A székrekedés nehezített, ritka vagy hiányos székelés: a széklet kemény és száraz, erősen kell nyomni, vagy a mosdóból távozva az az érzés marad, hogy a bél nem ürült ki teljesen. Nincs egyetlen „helyes” napi székelésszám. Egyes egészséges emberek naponta többször ürítenek, mások kettő-három naponta egyszer, és ez nem aggasztó, ha erőlködés és fájdalom nélkül zajlik.

A székrekedés az emésztőrendszer leggyakoribb panaszai közé tartozik. Gyermekeket és felnőtteket egyaránt érint, gyakrabban nőket és időseket. Leggyakrabban „hétköznapi” okai vannak: kevés rost, kevés mozgás, a székelési inger figyelmen kívül hagyása, stressz, gyógyszerek. Néha azonban egy betegség első jele, ezért fontos tudni, mely tünetek igényelnek kivizsgálást. Ez a cikk a téma fő feldolgozása: elmagyarázza, mi a székrekedés, miről ismerhető fel, honnan ered, és mivel járhat. A kezelési módokat külön cikkben ismertettük: Székrekedés – kezelés: étrend, házi módszerek és hashajtók.

Mi a székrekedés, és mikortól beszélünk róla?

Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székelés nehezített vagy ritka, és panaszokat okoz. Nemcsak az számít, hány alkalommal jár a mosdóban egy héten, hanem maga a székelés is: kell-e hozzá erőlködni, kemény-e a széklet, és érez-e megkönnyebbülést utána.

Az orvosok a megállapodás szerinti római kritériumokat használják. Funkcionális székrekedést akkor állapítanak meg, ha legalább néhány hónapon át, a székelések legalább negyedében az alábbi tünetek közül legalább kettő fennáll:

• erős erőlködés szükségessége,
• kemény vagy göbös széklet,
• a hiányos ürülés érzése,
• a végbélnyílásban érzett elzáródásérzés, amely akadályozza a székelést,
• a kéz segítségével vagy a gát nyomásával való besegítés szükségessége,
• hetente kevesebb mint három spontán székelés.

Emellett a széklet hashajtók használata nélkül ritkán híg. A rövid ideig tartó székrekedést, például utazás közben, étrendváltás után vagy betegség idején, heveny vagy átmeneti székrekedésnek nevezzük. Ha hónapokig fennáll, krónikus székrekedésről van szó.

A bristoli skála – hogyan értékelhető a saját széklet?

Hasznos eszköz a bristoli székletskála, amely a székletet alak és állag szerint hét típusra osztja. Segítségével megítélhető, milyen gyorsan halad át a béltartalom a vastagbélen: minél tovább tartózkodik ott, annál több víz szívódik fel, és annál keményebb lesz a széklet.

Típus	Megjelenés	Mit jelent általában
1	Különálló kemény golyók, mint a diók	Lassú áthaladás, határozott székrekedés
2	Kolbász alakú, de göbös	Székrekedés, kemény széklet
3	Kolbász repedésekkel a felszínén	Normális vagy kissé lassú áthaladás
4	Sima, lágy kolbász vagy kígyó	Normális széklet
5	Lágy darabok, éles szélekkel	Meglehetősen gyors áthaladás
6	Péppé málló darabok, szakadozott szélekkel	Túl gyors áthaladás
7	Vizes, szilárd darabok nélkül	Hasmenés

Az 1. és 2. típus székrekedésre utal. Érdemes megfigyelni, de nem kell belőle mindennapi rituálét csinálni – elég odafigyelni, hogy a széklet hosszabb időre megváltozik-e.

Milyen tünetei vannak a székrekedésnek?

A legnyilvánvalóbb tünetek a ritka székelés és a kemény, száraz széklet. Ritkábban előfordul, hogy valaki naponta ürít, de mindig kis mennyiséget, nagy erőlködéssel és hiányérzettel. Ez is székrekedés, bár nem a mosdólátogatások számából fakad.

Általában más panaszok is kísérik:

• teltség- és nehézségérzés az alhasban, puffadás és fokozott gázképződés,
• hasfájás vagy görcsök, amelyek gyakran a székelés után enyhülnek,
• étvágycsökkenés és gyors teltségérzet,
• hányinger, általános rossz közérzet, ingerlékenység,
• fájdalom a végbélnyílás környékén kemény széklet ürítésekor,
• élénkvörös vércsíkok a székleten vagy a vécépapíron.

A székelés utáni vér oka lehet apró végbélrepedés vagy aranyér, de ezt nem szabad előre feltételezni. Minden végbélvérzés, amely először jelentkezik vagy ismétlődik, orvosi vizsgálatot igényel.

Túlfolyásos székrekedés – egy szokatlan tünet

Ha a kemény székletrögök hosszan a végbélben maradnak, paradox tünet jelentkezhet: vizes vagy péppé málló széklet szivárog a pangó tömeg körül. A beteg hasmenésre gondol, valójában azonban székrekedésről van szó. Gyakrabban fordul elő időseknél, ágyhoz kötött betegeknél és gyermekeknél. A hasmenés kezelése ilyenkor súlyosbítaná a problémát, ezért olyan fontos a helyes felismerés.

Hogyan zajlik a normális székelés, és hol hibázhat valami?

Ahhoz, hogy megértsük, honnan ered a székrekedés, érdemes tudni, hogyan működik a vastagbél. A béltartalom folyékony péppé alakulva érkezik oda. A vastagbélben víz és elektrolitok szívódnak fel, az ételmaradékok pedig fokozatosan székletté sűrűsödnek. A bélizmok összehúzódási hullámai, a perisztaltika a végbél felé tolják. Naponta többször, általában étkezés után, erősebb összehúzódások jelentkeznek, amelyek a székletet a bél végső szakaszába juttatják.

Amikor a végbél megfeszül, székelési inger keletkezik. A székeléshez összehangolt működés kell: a hasizmok és a rekeszizom növelik a nyomást, a záróizom és a medencefenék izmai ellazulnak, a végbél és a végbélcsatorna közötti szög pedig kiegyenesedik. A székrekedés tehát három különböző mechanizmusból eredhet:

• Túl lassú bélpasszázs – a széklet túl sokáig halad át a vastagbélen, és megkeményedik.
• Székelési zavarok – a bél rendesen működik, de a medencefenék izmainak kóros működése (úgynevezett diszszinergia) vagy a végbél túl gyenge érzékelése akadályozza a székletürítést.
• Normális áthaladási idejű székrekedés – a széklet normális ütemben halad, a beteg mégis panaszokat érez; ez gyakran az irritábilis bél szindróma képébe illeszkedik.

Ennek a felosztásnak gyakorlati jelentősége van. Diszszinergiában szenvedőknél a medencefenék a nyomás közben ellazulás helyett összeszorul. Az ilyen székrekedés nem javul a rostbevitel növelésétől, olykor rosszabbodik, és más kezelést igényel, mint a lassú áthaladás okozta székrekedés.

Mi okoz székrekedést?

Általában több tényező hat egyszerre. A leggyakoribbak:

• kevés rost az étrendben – a széklet ilyenkor kisebb, keményebb, és gyengébben ingerli a belet (lásd: Élelmi rost: mi ez, hatása, forrásai és étrend),
• túl kevés folyadék, különösen a rostbevitel egyidejű növelésekor,
• kevés testmozgás és hosszan tartó fekvés, például betegségben,
• a székelési inger figyelmen kívül hagyása – sietség, a mosdó hiánya vagy az otthonon kívüli használatától való idegenkedés miatt; idővel a reflex gyengül,
• az életmód megváltozása: utazás, új munka, stressz, az étkezések időpontjának változása,
• terhesség – a hormonok és a méh nyomása hat rá (székrekedés terhesség alatt),
• a medencefenék izmai összehangolásának zavarai,
• irritábilis bél szindróma a székrekedéssel járó formában (irritábilis bél szindróma: tünetek, diagnózis és kezelés),
• idősebb kor – lassabb áthaladás, kisebb mozgékonyság, több szedett gyógyszer.

Székrekedés, stressz és érzelmek

A bél szorosan kapcsolódik az idegrendszerhez, ezért az érzelmek hatnak a működésére. Egyeseknél a stressz gyorsítja az áthaladást és hasmenést vált ki, másoknál éppen ellenkezőleg – lassítja. A szorongás, a depresszió és a tartós feszültség kedvez a székrekedésnek, azért is, mert megváltoztatják a nap, az étkezés és a mozgás ritmusát. Ez nem azt jelenti, hogy a székrekedés „csak a fejben van”. A panaszok valódiak, a lelki tényező pedig az egyik tényező, nem az egyetlen magyarázat.

Székrekedés környezetváltozás után és utazáskor

Sokan tapasztalnak székrekedést útközben. Ez több dolog együttes eredménye: más étkezési időpontok, kevesebb rost, kevesebb víz, hosszabb ülés autóban vagy repülőn, és idegenkedés az ismeretlen mosdóktól. Általában a megszokott ritmushoz való visszatéréskor elmúlik, és segít, ha figyel az ivásra, a mozgásra, és reggeli után nyugodt percet szán a mosdóra.

Milyen betegségek és gyógyszerek okoznak székrekedést?

A székrekedés lehet másodlagos is, vagyis más egészségügyi probléma következménye. Különösen akkor érdemes ezt mérlegelni, ha a székrekedés hirtelen jelentkezett, fokozódik, vagy más tünetek is kísérik.

Okcsoport	Példák
Hormonális és anyagcserebetegségek	pajzsmirigy-alulműködés (a pajzsmirigybetegségek tünetei), cukorbetegség, a vér kalcium- és káliumszintjének zavarai
Neurológiai betegségek	Parkinson-kór, szklerózis multiplex (a szklerózis multiplex első tünetei), gerincvelő-sérülések, agyi érkatasztrófa (stroke)
Magának a bélnek a betegségei	a vastagbél szűkülete vagy daganata, szövődményes divertikulumok, hasi műtétek utáni állapot, összenövések
A végbélnyílás környékének betegségei	végbélrepedés, előrehaladott aranyér, végbélprolapszus
Egyéb	depresszió, étkezési zavarok, kiszáradás, hosszan tartó mozgásképtelenség

Székrekedést okozó gyógyszerek

Egyes gyógyszerek lassítják a beleket vagy sűrítik a székletet. Leggyakrabban ezek:

• az opioid fájdalomcsillapítók, amelyek a szedők többségénél székrekedést okoznak,
• egyes antidepresszánsok és antipszichotikumok,
• antikolinerg hatású gyógyszerek, például a vizeletinkontinencia kezelésére használtak, egyes antihisztaminok,
• vas- és kalciumkészítmények,
• egyes vérnyomáscsökkentők (pl. verapamil), valamint alumínium- vagy kalciumsót tartalmazó savkötő szerek,
• az ingerlő hashajtók hosszan tartó, túlzott használata.

Ne hagyja abba a gyógyszereket önkényesen. Ha úgy gondolja, hogy a székrekedés egy új készítmény bevezetése után kezdődött, mondja el az orvosának vagy a gyógyszerészének. Gyakran lehet helyettesítő szert találni, vagy enyhe kiegészítő kezelést alkalmazni.

Veszélyes-e a székrekedés?

A rövid ideig tartó székrekedés általában nem veszélyes, bár nagyon megterhelő lehet. A krónikus, kezeletlen székrekedés viszont szövődményekhez vezethet, ritka esetben pedig súlyos betegség tünete.

A székrekedés szövődményei

• Aranyér és végbélrepedések – a hosszan tartó erőlködés és a kemény széklet miatt keletkeznek.
• Székletkövek – a végbélben pangó kemény tömegek, amelyeket a beteg önállóan nem tud kiüríteni. Okozhatják a már említett folyékony széklet szivárgását és székletinkontinenciát.
• A végbél nyálkahártyájának előesése – nagyon hosszú, erős erőlködés esetén.
• Az érzékelés elvesztése a végbélben – a pangó széklettől állandóan feszülő végbél gyengébben jelzi a székelési ingert, így a székrekedés elmélyül.
• Húgyúti panaszok – a teli végbél nyomhatja a hólyagot, és megnehezítheti a vizeletürítést, különösen gyermekeknél és időseknél.
• Bélelzáródás – ritka, de veszélyes szövődmény, amely sürgős segítséget igényel.

Székrekedés és méreganyagok – mi a mítosz?

Elterjedt az a hiedelem, hogy a székrekedés „megmérgezi a szervezetet”, és „tisztítani” kell. Erre nincs bizonyíték. A székrekedés melletti rossz közérzet a bél megfeszüléséből, a széklet pangásából és a bél idegrendszeri működésének zavaraiból ered, nem a vérben keringő méreganyagokból. Sok méregtelenítő kúra, bélöblítés és gyógynövénykeverék erre a hiedelemre épül. Arról, hogy mit tudunk valójában, bővebben az A szervezet méregtelenítése – tények és tévhitek cikkben írunk.

Mikor igényel a székrekedés orvosi vizsgálatot?

Érdemes háziorvoshoz fordulni, ha a székrekedés az étrend és az életmód megváltoztatása ellenére is néhány hétnél tovább fennáll, nyilvánvaló ok nélkül visszatér, vagy folyamatosan hashajtók használatát igényli. Konzultációt igényel az a székrekedés is, amely hirtelen jelentkezett 50 éves kor után, vagy megváltoztatta a korábbi székelési ritmust.

Vészjelek

Sürgős kivizsgálást igényelnek különösen a székrekedést kísérő alábbi tünetek:

• vér a székletben vagy fekete, kátrányszerű széklet,
• nem szándékos fogyás,
• a vizsgálatokban kimutatott vérszegénység, sápadtság, gyengeség,
• vékony, „ceruzavastagságú” széklet, amely hosszabb ideig fennáll,
• vastagbélrák vagy gyulladásos bélbetegség a családban,
• fokozódó, kitartó hasfájás,
• születés óta vagy kora gyermekkor óta fennálló székrekedés.

Mikor kell azonnal segítséget hívni?

Azonnal hívjon segítséget, vagy forduljon kórházi sürgősségi osztályhoz, ha a székrekedés mellett egyszerre erős, fokozódó hasfájás, hányás, puffadt és kemény has, valamint a szelek elmaradása jelentkezik. Ezek bélelzáródást jelezhetnek, vagyis olyan veszélyes állapotot, amely kórházi kezelést igényel. Ilyenkor ne próbáljon gyógyszerekkel „átöblíteni”.

Hogyan állapítja meg az orvos a székrekedés okát?

Az alap a beszélgetés. Az orvos megkérdezi, mikor kezdődött a székrekedés, milyen a széklet, milyen gyakran és milyen erőlködéssel üríti, milyen gyógyszereket szed, mit eszik és iszik, valamint hogy előfordult-e bélbetegség a családban. Hasznos lehet néhány napig feljegyezni a székeléseket és a széklet kinézetét a bristoli skála szerint.

Ezután hasi vizsgálatot végeznek, általában a végbélnyílás és a végbél ujjal történő vizsgálatát is (rektális vizsgálat). Ezzel kimutathatók az aranyerek, repedések, a pangó székletrögök, értékelhető a záróizom feszessége és a medencefenék működésének esetleges zavarai. Bár sokan tartanak tőle, gyors, és nagyon értékes információt ad.

Milyen vizsgálatokat rendelhetnek el?

• Vérvizsgálatok – vérkép, pajzsmirigyserkentő hormon (TSH), glükóz, kalcium és elektrolitok; kizárhatók velük a vérszegénység, a pajzsmirigy-alulműködés és az anyagcserezavarok.
• Kolonoszkópia – vészjelek esetén, 50 éves kor felett új székrekedésnél, pozitív családi kórelőzménynél, vagy ha a korábbi kezelés nem segít.
• Funkcionális vizsgálatok – kezelésre nem reagáló székrekedésnél felmérik a bélpasszázs idejét, a medencefenék izmainak működését (anorektális manometria), olykor defekográfiát végeznek.

Ritkán kell mindezeket a vizsgálatokat elvégezni. A legtöbb új, szövődménymentes, vészjelek nélküli székrekedésben szenvedőnél az orvos beszélgetéssel, vizsgálattal és a szokások megváltoztatásával végzett kezelési próbával kezd.

Székrekedés különleges helyzetekben

Székrekedés gyermekeknél

A székrekedés nagyon gyakori gyermekeknél, különösen a bilihasználat tanulásának időszakában és az óvodába kerülés után. A legtöbbjüknél nincs mögötte betegség, de kezelés nélkül rögzülhet, mert a gyermek attól kezd félni, hogy fájdalmas lesz a székelés, és visszatartja. A gyermekekkel való bánásmód szabályai eltérnek a felnőttekétől, különösen a gyógyszerek alkalmazásában. Ezeket a Székrekedés gyermekeknél: okai, tünetei és hogyan segíthetünk cikkben ismertetjük.

Székrekedés terhességben

Terhességben a székrekedés gyakori, mert a hormonok ellazítják a bélizmokat, a növekvő méh pedig nyomja a beleket. Ezenkívül a vaskészítmények is ronthatják. Az eljárás a szokásosnál óvatosabb, és elsősorban az étrendre, a folyadékra és a mozgásra terjed ki. Részletek: Székrekedés terhességben: okai és biztonságos megoldások.

Székrekedés időseknél

Idős korban a székrekedés gyakoribb, mert a bél lassabban dolgozik, csökken az aktivitás, gyengülnek az izmok, a betegek pedig több gyógyszert szednek. Gyakori az is, hogy kevesebb folyadékot isznak. Időseknél a pangó székletkövek zavartságot, hasfájást és székletinkontinenciát okozhatnak, a folyékony széklet szivárgását pedig gyakran tévesen hasmenésnek vélik. Az 50 éves kor utáni új székrekedés mindig orvosi vizsgálatot igényel.

Székrekedés és irritábilis bél szindróma

Egyes embereknél a székrekedés az irritábilis bél szindróma egyik tünete, amelyhez a székeléssel összefüggő hasfájás és puffadás társul. A diagnózist az orvos más okok kizárása után állítja fel. A kezelés némileg eltér a hagyományos funkcionális székrekedésétől. Bővebben az Irritábilis bél szindróma: tünetek, diagnózis és kezelés cikkben.

Miben különbözik a székrekedés a bélpanaszoktól?

A székrekedés gyakran együtt jár más problémákkal, és könnyű összetéveszteni őket. Az alábbi összeállítás segít eligazodni, hogy miről lehet szó, de nem helyettesíti az orvosi diagnózist.

• A puffadásnak a székelési ritmus megváltozása nélkül más okai lehetnek, mint a székrekedésnek; a kezelési módokat a Puffadás: értelmes házi módszerek, és mikor kell orvoshoz menni cikkben ismertettük.
• A székrekedéssel váltakozó hasmenés jelezhet túlfolyásos székrekedést vagy váltakozó székelési ritmusú irritábilis bél szindrómát; magát a hasmenést a Hasmenés – okai, folyadékpótlás, kezelés és mikor kell orvoshoz menni cikk írja le.
• A gyulladásos bélbetegségek általában véres hasmenést okoznak, de a végbélben székletürítés nélküli nyomást is okozhatnak; bővebben a Bélgyulladás: tünetek, okok és kezelés cikkben.
• A hasnyálmirigy-betegségek inkább zsíros, bűzös székletet és felhasi fájdalmat okoznak, nem székrekedést (a hasnyálmirigy-betegségek tünetei).
• A végbélnyílás betegségei, például az aranyér vagy a repedés, egyaránt lehetnek a székrekedés következményei és okai, mert a székelés közbeni fájdalom elveszi a kedvet a székeléstől (aranyér – tünetek és kezelés).

Hogyan előzhető meg a székrekedés?

A megelőzés nagyrészt megegyezik az alapkezeléssel. Az alábbi szabályok csökkentik a székrekedés kockázatát, és segítenek, ha már kialakult.

1. Egyen változatos növényi élelmiszereket: teljes kiőrlésű pékárut és kásaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, dióféléket és magvakat. A rostbevitelt fokozatosan növelje.
2. Rendszeresen igyon egész nap. Több rost mellett kicsit több folyadékra van szükség.
3. Mozogjon naponta. Nem kell intenzív edzés, elég a séta, a kerékpározás vagy az úszás.
4. Ne halogassa a székelést, és alakítson ki állandó időpontot, lehetőleg reggeli után.
5. A mosdót nyugodtan használja, de ne üljön rajta sokáig, és ne erőlködjön. Segít, ha alacsony zsámolyt tesz a lába alá.
6. Ha székrekedést okozó gyógyszert szed, beszélje meg az orvosával a megelőzés módjait.
7. Ne éljen vissza a hashajtókkal, különösen az ingerlő hashajtókkal.

Az étrendre vonatkozó részletes ajánlásokat az Élelmi rost: mi ez, hatása, forrásai és étrend cikkben találja, a kezelés teljes áttekintését, beleértve a hashajtók csoportjait is, a Székrekedés – kezelés írásban.

Milyen a székrekedés kilátása?

A legtöbb embernél a funkcionális székrekedés jól kezelhető a szokások megváltoztatásával, szükség esetén pedig megfelelően megválasztott gyógyszer rövid vagy hosszú távú alkalmazásával. A krónikus székrekedés gyakran visszatérő jellegű: a panaszok visszatérnek, amikor a régi szokások visszatérnek, ezért a kezelést tartós életmódváltásnak kell tekinteni, nem egyszeri lépésnek. A betegek kisebb csoportjánál, medencefenék-diszszinergiával vagy nagyon lassú áthaladással, szakorvosi kezelésre van szükség, például biofeedback-terápiára vagy más hatásmechanizmusú gyógyszerekre. A másodlagos székrekedés általában javul, ha sikerül kezelni vagy korrigálni az okát.

A székrekedéssel kapcsolatos leggyakoribb kérdések

Normális, hogy nem járok naponta a mosdóba?

Igen, ha a széklet lágy, erőlködés nélkül üríti, és nincsenek panaszai. A normális tartomány széles, és magában foglalja a napi több székelést éppúgy, mint a két-három naponta egyet.

Okoz-e székrekedést a tej, a banán vagy a rizs?

Egyeseknél igen, de ez egyéni kérdés. Nincsenek olyan élelmiszerek, amelyek mindenkinek ártanának. Figyelje a saját reakcióit, és ne általános tiltásokra támaszkodjon. Az egyes élelmiszereknél fontosabb a rost és a folyadék összmennyisége.

Meg lehet gyógyítani a székrekedést véglegesen?

Sokaknál igen, különösen, ha az étrend és a szokások az okai. Krónikus székrekedésnél azonban gyakran tartósan fenn kell tartani az egészséges szabályokat vagy a fenntartó kezelést. Gyors megoldást nem ígérünk, de általában jelentős javulás érhető el.

Összefoglalás – hol kezdje?

Ha a székrekedés friss és vészjelek nélküli, kezdje egyszerű változtatásokkal: lassan bevezetett több rost, rendszeres ivás, mozgás és állandó székelési időpont étkezés után. Ha néhány hét után sincs javulás, vagy aggasztó tünetek jelentek meg, forduljon orvoshoz ahelyett, hogy újabb hashajtókhoz nyúlna. A kezelésről további információt a Székrekedés – kezelés cikkben talál, a különleges helyzetekről pedig a gyermekkori székrekedésről és a terhesség alatti székrekedésről szóló írásokban.