Allergia: tünetek, okok, diagnosztika és kezelés

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek önmagukban ártalmatlanok a szervezet számára, például a növényi pollenekre, a házipor-atkákra, az állati szőrre vagy az élelmiszerfehérjékre. Az immunrendszer tévesen veszélynek ítéli őket, és védekező reakciót indít, amely allergiás tüneteket okoz: orrfolyást, tüsszögést, viszketést, kiütést, köhögést, olykor pedig súlyos, életveszélyes általános reakciót. Az allergiák nagyon gyakoriak, és bármely életkorban megjelenhetnek, olyanoknál is, akiknek korábban semmilyen problémájuk nem volt.

Az ilyen reakciót kiváltó anyagokat allergéneknek nevezzük. Az allergia nem fertőző, lefolyása pedig nagyon különböző lehet: az idényszerű tüsszögéstől a hirtelen anafilaxiás sokkig. Ez a cikk útmutató az egész témakörhöz: elmagyarázza, hogyan alakul ki az érzékenység, miből ismerhető fel, hogyan zajlik a diagnosztika és a kezelés, valamint hogyan különböztethető meg az allergia a hasonló panaszokat okozó betegségektől. A végén összegyűjtöttük a betegségekről és tünetekről szóló rész többi cikkére mutató hivatkozásokat is.

Mi az allergia, és hogyan alakul ki az érzékenység?

Az allergia az immunrendszer kóros, túlzott válasza egy rendszerint ártalmatlan környezeti tényezőre. Egészséges embernél az ilyen érintkezés észrevétlenül lezajlik, az érzékeny embernél viszont gyulladást vált ki azon a helyen, ahol az allergén a szervezettel érintkezett: az orrban, a szemben, a hörgőkben, a bőrön vagy az emésztőrendszerben.

Az allergia leggyakoribb, úgynevezett azonnali típusú formájában az allergénnel való első találkozáskor az érzékeny ember szervezete általában semmilyen tünetet nem mutat. Eközben azonban specifikus IgE osztályba tartozó ellenanyagokat termel, amelyek a hízósejtekhez (mastocitákhoz) és a bazofil granulocitákhoz kötődnek. Ezek a sejtek megtalálhatók többek között a bőrben, a légutakban és a belekben. Ezt a szakaszt szenzibilizációnak, vagyis érzékenyítésnek nevezzük.

A következő érintkezéskor az allergén e sejtek felszínén lévő ellenanyagokhoz kapcsolódik, a sejtek pedig hisztamint és más gyulladásos anyagokat szabadítanak fel. Ezek okozzák a nyálkahártyák duzzanatát, a fokozott nyáktermelést, a viszketést, a csalánkiütést vagy a hörgőgörcsöt. Ezért az antihisztaminok sok tünetet enyhítenek, de nem mindet.

Lassabb reakciók és az allergia egyéb típusai

Nem minden allergia zajlik ebben a sémában. A kontaktallergiában, például az ékszerekben lévő nikkelre vagy egyes kozmetikumok összetevőire, a fő szerepet a T-limfociták játsszák, és a bőrelváltozások csak az érintkezés után egy-két nappal jelennek meg. Vannak IgE-től független ételallergiák is, amelyekben az emésztőrendszeri tünetek késve alakulnak ki. Emiatt a diagnosztika mindig kikérdezéssel kezdődik, nem pusztán tesztekkel.

Melyek az allergia okai és kockázati tényezői?

A fejlett országokban növekvő allergiaszám pontos okait nem ismerjük teljesen. Annyi bizonyos, hogy a gének szerepe jelentős: a kockázat nagyobb, ha a szülőnek vagy testvérnek allergiája van, a legnagyobb pedig akkor, ha mindkét szülő beteg. Inkább az érzékenységre való hajlam (atópia) öröklődik, nem egy konkrét allergénre való érzékenység. Az atópiás személynek egyszerre több betegsége is lehet: allergiás orrnyálkahártya-gyulladása, asztmája és atópiás ekcémája.

Nagy jelentősége van a környezetnek is. Azok a tényezők, amelyeket gyakoribb allergiákkal vagy a tünetek erősödésével hoznak összefüggésbe, többek között:

• a dohányfüst, a terhesség alatt és a kisgyermek környezetében is,
• a levegőszennyezés, amely irritálja a légutakat, és fokozhatja a panaszokat,
• a nedvesség és a penész a lakásban,
• az atópiás betegségekre vonatkozó családi előzmény,
• más allergiás betegségek együttes fennállása, például az atópiás ekcéma gyermekkorban.

Nincs egyszerű válasz arra, hogy miért válik az egyik ember érzékennyé, a másik pedig nem. Számos népszerű elméletet (túl tiszta otthon, az ételek túl korai vagy túl késői bevezetése) vizsgálnak, de ezek ma nem teszik lehetővé egyszerű, minden gyermekre érvényes ajánlások megfogalmazását.

Melyek a leggyakoribb allergének?

Az allergéneket aszerint csoportosítják, hogy milyen úton jutnak a szervezetbe. Az alábbi táblázat rendszerezi a leggyakoribbakat.

Az allergén fajtája	Példák	Jellemző tünetek
Belélegzett, idényjellegű	fák, fűfélék és gyomnövények pollenje, egyes gombák spórái	orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés és könnyezés a pollenszezonban
Belélegzett, egész évben jelen lévő	házipor-atkák, penészgombák, állati hámpelyhek és szőr	tartós orrfolyás és orrdugulás, köhögés, otthon vagy éjszaka erősödő tünetek
Élelmiszer	tej, tojás, diófélék, hal, rákfélék, búza, szója	szájüregi viszketés, csalánkiütés, hányás, hasmenés, olykor anafilaxia
Rovarméreg	darazsak, méhek	duzzanat a csípés helyén, ritkábban általános reakció
Gyógyszerek	egyes antibiotikumok, fájdalomcsillapítók	kiütés, csalánkiütés, duzzanat, ritkábban anafilaxia
Kontakt	nikkel, latex, kozmetikumok és tisztítószerek összetevői	ekcéma, bőrpír és viszketés az érintkezés helyén

Hogyan ismerhetők fel az allergia tünetei?

Az allergia tünetei attól függnek, hogy az allergén milyen úton jutott a szervezetbe, és mely szerveket támadta meg. Leggyakrabban az orrot, a szemet, a bőrt, a légutakat és az emésztőrendszert érintik. Jellemző az időhöz vagy a helyhez kötődés: a panaszok a pollenszezonban erősödnek, miután valaki belép egy olyan otthonba, ahol állatot tartanak, vagy egy bizonyos termék elfogyasztása után.

Allergiás orrnyálkahártya-gyulladás és kötőhártya-gyulladás

Jellemzők a tüsszögőrohamok, a vizes orrfolyás, az orrdugulás érzése, valamint az orr vagy a szájpadlás viszketése. Gyakran társul hozzájuk az allergiás kötőhártya-gyulladás: a szem égése, vörössége és könnyezése. A pollenszezonban köznyelven szénanáthaként emlegetik. A kezeletlen orrnyálkahártya-gyulladás tartósan ronthatja az alvást, a koncentrációt és a közérzetet, a betegek egy részénél pedig az asztma előfutára.

Bőr

Az allergia okozhat csalánkiütést (viszkető hólyagokat, amelyek gyorsan megjelennek és eltűnnek), az ajkak, szemhéjak vagy az arc duzzanatát, valamint ekcémát. A hajlamos embereknél jelentkező, hosszan tartó, visszatérő, viszkető bőrgyulladást az atópiás ekcémáról szóló cikkben írjuk le. Érdemes megjegyezni, hogy nem minden csalánkiütés allergiás: gyakran fertőzések, gyógyszerek, stressz vagy fizikai tényezők, például nyomás vagy hideg váltják ki.

Légutak és asztma

A makacs köhögés, a sípoló légzés, a mellkasi szorítás érzése és a nehézlégzés, különösen éjszaka, megerőltetés után vagy allergénnel való érintkezés után, allergiás asztmára utalhat. Erről a betegségről bővebben az asztma tüneteiről és kezeléséről szóló cikkben olvashatsz. A köhögés néha az allergiás légúti betegség egyetlen tünete is lehet; okairól a köhögés – házi módszerek és mikor kell orvoshoz fordulni című írásban szólunk.

Ételallergia

Az allergén elfogyasztása után szájüregi viszketés és duzzanat, csalánkiütés, hányás, hasfájás vagy hasmenés jelentkezhet, egyes embereknél pedig a légzőrendszer és a keringés tünetei is. A reakció általában az étkezés után percekkel, legfeljebb két órával jelenik meg. A nyírfa- vagy fűpollenre érzékeny embereknél gyakran fellép az orális allergiás szindróma: viszketés a szájban nyers alma, diófélék vagy sárgarépa elfogyasztása után, amelyet a fehérjék hasonlósága okoz. Általában enyhe, és a nyers, nem a főtt termékekre jellemző.

Gyógyszer- és rovarméreg-allergia

A gyógyszerre adott reakció kiütést, csalánkiütést, duzzanatot vagy lázat okozhat, súlyos esetben anafilaxiát. Csípés után a helyi bőrpír és duzzanat normális. Allergiának csak a kiterjedt reakciót vagy az általános tüneteket nevezzük, például az egész testre kiterjedő csalánkiütést, a nehézlégzést vagy a szédülést. Minden ilyen helyzetben allergológushoz kell fordulni, mert a következő csípésnél a súlyos reakció kockázata valós lehet.

Miben különbözik az allergia az ételintoleranciától?

Az ételallergia az immunrendszer reakciója, az intolerancia pedig az adott összetevő emésztésének problémája. A legismertebb példa a laktózintolerancia: enzimhiányból ered, és puffadást, hasfájást és hasmenést okoz, de nem okoz csalánkiütést, duzzanatot vagy anafilaxiát. Az intolerancia rendszerint a fogyasztott mennyiségtől függ, allergiánál viszont már nyomnyi mennyiség is kiválthat reakciót.

Érdemes azt is tudni, hogy az úgynevezett ételintoleranciára szolgáló, IgG-ellenanyagok meghatározásán alapuló kereskedelmi tesztek diagnosztikai értéke nem bizonyított, és a tudományos társaságok nem ajánlják őket az allergia vagy az intolerancia megállapítására. Az ilyen eredményre épülő diéta gyakran sok termék szükségtelen kiiktatásához vezet. Ha azt gyanítod, hogy valamilyen étel árt neked, jobb tüneti naplót vezetni, és megbeszélni az orvosoddal.

Allergia vagy megfázás – hogyan lehet megkülönböztetni?

Az allergia és a megfázás hasonló orrfolyást és tüsszögést okoz, de néhány jellemző segít megkülönböztetni őket. Allergiánál az orrváladék általában vizes és átlátszó, az orr és a szem viszket, a tünetekhez pedig nem társul láz vagy általános levertség. A panaszok hetekig tartanak, amíg az allergén hat, és az év ugyanazon szakában visszatérnek. A megfázás általában körülbelül egy hét alatt elmúlik; hogyan birkózhatsz meg vele, a megfázás elleni házi módszerekről szóló cikkben írjuk le.

A magas láz, a hirtelen kezdet, az erős izomfájdalom és a gyengeség inkább influenzára utal, amelyet az influenza tüneteiről és szövődményeiről szóló írásban tárgyalunk. Allergia gyanújánál nem érdemes magadtól találgatni: ha a „megfázás” évszakról évszakra visszatér, és hónapokig tart, ki kell vizsgáltatni.

Mikor veszélyes az allergia? Anafilaxiás sokk

Az anafilaxia hirtelen, általános és potenciálisan halálos allergiás reakció. Leggyakrabban rovarméreg, ételek és gyógyszerek váltják ki. A tünetek általában az allergénnel való érintkezés után percekkel, legfeljebb egy órán belül jelennek meg, és egyszerre több szervrendszert is érinthetnek.

Hívd a mentőket (112), ha egy lehetséges allergénnel való érintkezés után a következők jelentkeznek:

• nehézlégzés, sípoló légzés, fulladásérzés vagy rekedtség,
• a nyelv, a torok vagy az arc duzzanata,
• szédülés, gyengeség, ájulás, sápadtság és hideg verejték,
• csalánkiütés hányással, erős hasfájással vagy szédüléssel együtt.

Az anafilaxia elsőként választandó gyógyszere az izomba adott adrenalin. Azok a személyek, akiknél korábban ilyen reakció lépett fel, az orvostól adrenalint tartalmazó automata tollat és annak használati utasítását kapják. A toll használata után mindenképpen hívni kell az orvosi segítséget, mert a tünetek visszatérhetnek. A mentők megérkezéséig a beteget hanyatt kell fektetni felemelt lábakkal (nehézlégzésnél ülő helyzetben), eszméletvesztés esetén stabil oldalfekvésbe kell helyezni. Nem szabad egyedül hagyni, sem talpra állítani.

Hogyan állapítják meg az allergiát?

Az alap az orvossal folytatott beszélgetés: mikor és milyen helyzetekben jelentkeznek a tünetek, meddig tartanak, van-e a családban allergia, milyen a lakás és a környezet, vannak-e állatok, nedvesség, füst. Segíthet a tüneti napló az étkezések, helyek és gyógyszerek feljegyzésével. Ezután az orvos, általában az allergológus, vizsgálatokat rendelhet.

• Bőrpróbák (prick-teszt) – a bőrre kis mennyiségű allergént cseppentenek, és körülbelül tíz-húsz perc múlva figyelik a reakciót. Gyors eredményt adnak, és főként belélegzett és élelmiszer-allergénekre vonatkoznak.
• Vérvizsgálatok – a kiválasztott allergének elleni specifikus IgE-ellenanyagok, valamint az összes IgE meghatározása. Hasznosak, ha a bőrpróba nem lehetséges, például kiterjedt bőrelváltozásoknál, vagy ha a gyógyszerek nem hagyhatók el.
• Epikután (tapasz-) tesztek – kontaktallergia gyanúja esetén; az allergéneket tartalmazó tapaszokat két-három napra a hát bőrére ragasztják.
• Provokációs próbák – például ételprovokáció, amelyet kizárólag felügyelet mellett, orvosi körülmények között végeznek, mert erős reakciót válthat ki.
• Spirometria – ha hörgőtünetek jelentkeznek, annak megítélésére, hogy nem alakul-e ki asztma.

Önmagában a pozitív teszteredmény még nem jelent betegséget: lehet valaki érzékeny tünetek nélkül is. Az eredményt mindig a panaszok történetével együtt értékelik. A bőrpróbák előtt általában néhány napra el kell hagyni az antihisztaminokat, erről az orvos vagy a regisztráció tájékoztat. Ilyen utasítás nélkül ne hagyj el gyógyszereket magadtól, különösen az asztma elleni inhalációs szereket ne.

Hogyan kezelik az allergiát?

A kezelés három pilléren nyugszik: az allergén elkerülésén, a tünetek kezelésén és kiválasztott helyzetekben az allergén-immunterápián.

Az allergén elkerülése

Ahol lehetséges, ez a leghatékonyabb módszer. Atkaallergiánál segít az ágynemű rendszeres, magas hőmérsékleten történő mosása, a szőnyegek, nehéz függönyök és más porgyűjtő elemek korlátozása, a szűrős porszívózás és a szellőztetés. Pollenallergiánál érdemes figyelni a pollenjelentést, hazaérve ruhát cserélni és hajat mosni, a szezonban pedig rövid ideig, inkább este szellőztetni. Penésznél a nedvességforrás megszüntetése a kulcs. Ételallergiánál elengedhetetlen a termékek összetételének alapos elolvasása, az eliminációs diétát pedig kizárólag a diagnózis megállapítása után szabad tartani, hogy ne iktassunk ki szükségtelenül fontos élelmiszereket, főleg gyermekeknél.

A tüneteket enyhítő gyógyszerek

Alkalmaznak többek között antihisztaminokat (tabletta, szemcsepp, orrspray). Az ebbe a csoportba tartozó újabb készítmények kevésbé rontják a koncentrációt, és kevesebb álmosságot okoznak, mint a régebbiek. Allergiás orrnyálkahártya-gyulladásban kifejezett tüneteknél a kezelés alapját az orrba adott glükokortikoszteroidok képezik, amelyek helyileg, nem általánosan hatnak. Kötőhártya-gyulladásnál szemcseppet használnak. Asztmában inhalációs gyógyszereket alkalmaznak. A gyógyszer kiválasztását és az alkalmazás módját az orvosnak kell meghatároznia: sok készítmény recept nélkül is kapható, de nem mindegyik alkalmas kisgyermekeknek, terhes nőknek, glaukómásoknak, szívbetegeknek vagy más gyógyszereket szedőknek. Az orrnyálkahártyát összehúzó orrcseppek tartós használata hiba, mert elhagyásuk után fokozza a duzzanatot.

Allergén-immunterápia (deszenzibilizálás)

Ez az egyetlen módszer, amely a betegség mechanizmusára hat, nem csupán a tünetekre. Az allergén fokozatosan növelt adagjainak hosszan tartó adásából áll, bőr alá adott injekciók vagy nyelv alá helyezett tabletták formájában. Általában néhány évig tart. Alkalmazzák többek között pollen-, házipor-atka- és rovarméreg-allergiában, és kizárólag az allergológus orvos jelöli ki rá a beteget, miután megerősítette, hogy a tünetek valóban az adott érzékenységből erednek. Rovarméreg-allergiánál a deszenzibilizálás életmentő módszer lehet. Egyes helyzetekben nem alkalmazzák, például súlyos, nem kontrollált asztmánál vagy egyes autoimmun betegségeknél.

Allergia gyermekeknél és terhességben

Gyermekeknél az allergia gyakran atópiás ekcémával vagy ételallergiával kezdődik, az életkorral pedig megjelenik az orrnyálkahártya-gyulladás és az asztma. Ezt a lefolyást allergiás menetelésnek nevezik, bár nem minden gyermek megy végig rajta. A tej- és tojásallergiák gyakrabban kinőhetők az életkorral, a dió- és halallergiák viszont általában tovább fennmaradnak. A gyermek étrendjét nem szabad „biztos, ami biztos” alapon szűkíteni: a termékek diagnózis nélküli kiiktatása hiányállapotokhoz vezethet. A szoptatásra és az új ételek bevezetésére vonatkozó javaslatokat érdemes a gyermekorvossal megbeszélni. Azt a kérdést, hogy az érzékenységre való hajlam befolyásolja-e az oltásokat, beszéld meg az orvossal; általános információkat a gyermekek oltásairól szóló cikkben találsz.

Terhesség alatt az allergia tünetei erősödhetnek vagy gyengülhetnek. Sok recept nélkül kapható gyógyszert konzultáció nélkül nem ajánlanak, ezért használatuk előtt beszélni kell az orvossal. Az asztma elleni gyógyszereket nem szabad elhagyni, mert a nem kontrollált asztma veszélyesebb az anyára és a gyermekre, mint a kezelés.

Mi a helyzet az alternatív módszerekkel?

Az akupunktúrát, a homeopátiát, a gyógynövény-terápiát vagy a meditációt néha a kezelés kiegészítéseként választják. Megbízható bizonyíték arra, hogy a homeopátia gyógyítaná az allergiát, nincs. A relaxációs technikák javíthatják a közérzetet, de nem helyettesítik a gyógyszereket vagy a deszenzibilizálást. A sóoldatos orröblítés segíthet, mert eltávolítja a nyálkahártyáról a pollent és a váladékot, kevés mellékhatása van, és kiegészítőként alkalmazható. A gyógynövénykészítmények maguk is érzékenyíthetnek, egyesek pedig kölcsönhatásba lépnek a gyógyszerekkel. Az orvos által felírt kezelést nem szabad megszakítani, sem ilyen módszerekkel helyettesíteni, különösen asztmában és anafilaxiás kockázat esetén.

Meggyógyítható az allergia?

Az allergia általában krónikus betegség, de a jól megválasztott kezelés a legtöbb esetben lehetővé teszi a tünetek kontrollálását és a normális életvitelt. Egyes ételallergiák, különösen a tej- és tojásallergia kisgyermekeknél, idővel maguktól megszűnnek. A deszenzibilizálás hosszú időre korlátozhatja a tüneteket, de nem garantálja a végleges gyógyulást. A kezeletlen légúti allergia asztmához, krónikus melléküreg-gyulladáshoz és az életminőség romlásához vezethet, ezért érdemes kezelni, nem csupán „kivárni” az újabb szezonokat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünetek ismétlődnek, zavarják az alvást, a tanulást vagy a munkát, ha a recept nélküli gyógyszerek nem segítenek, vagy ha köhögés és sípoló légzés jelentkezik. Sürgős konzultációt igényel minden gyermeknél gyanított ételallergia, valamint minden rovarméregre vagy gyógyszerre adott olyan reakció, amely túlterjedt az érintkezés helyén. Az anafilaxia fent leírt tünetei mindig a mentők hívásának okai.

A vizit előtt érdemes néhány információt és kérdést előkészíteni:

• mikor kezdődtek a tünetek, és erősödnek-e az év bizonyos szakában, meghatározott helyeken vagy bizonyos termékek után,
• milyen gyógyszereket használsz már, és segítenek-e,
• van-e a családban valakinek allergiája, asztmája vagy atópiás ekcémája,
• kell-e teszteket végezni, és hogyan kell felkészülni a vizsgálatra,
• az én esetemben szóba jön-e a deszenzibilizálás, és mennyi ideig tart.

További betegségek a „Betegségek és tünetek” részből

A cikkben leírt tünetek hasonlók lehetnek számos más betegség panaszaihoz. Az alábbiakban összegyűjtöttük a rész többi cikkét.

• Asztma – tünetek, diagnózis és kezelés – légúti betegség, amely gyakran kíséri az allergiát.
• Megfázás – házi módszerek orrfolyásra, köhögésre és torokfájásra.
• Köhögés – okok, házi módszerek és vészjelzések.
• Influenza A(H1N1) – tünetek, szövődmények, kezelés és oltás.
• Depresszió – tünetek, kezelés és hol kereshetsz segítséget.
• Tuberkulózis – tünetek, fertőzés, diagnózis és kezelés, fontos tartós köhögésnél.
• Vesebetegségek – tünetek, okok és a kimutatásukra szolgáló vizsgálatok.
• A beteg pajzsmirigy tünetei – alul- és túlműködés.
• Sclerosis multiplex – első tünetek, diagnózis és kezelés.
• Álmatlanság – okok és kezelés; az alvás kezeletlen orrnyálkahártya-gyulladás esetén is zavart lehet.
• Horkolás és alvási apnoé – mikor ártalmatlan a horkolás, és mikor igényel kivizsgálást.
• Gyermekek oltásai – kötelező és ajánlott oltások, biztonság.