Magas koleszterinszint – okok, tünetek, veszélyek és kezelés

A magas koleszterinszint (hypercholesterinaemia) olyan állapot, amikor túl sok koleszterin kering a vérben, általában az emelkedett LDL-frakció, köznyelven a „rossz koleszterin” miatt. Kizárólag vérvizsgálattal állapítható meg, mert a legtöbb esetben semmilyen tünetet nem okoz. Kezeletlenül évek alatt felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását, az pedig szívinfarktushoz, szélütéshez és a lábartériák betegségéhez vezet.

Ez a koleszterinnel, a szívvel és a vérnyomással foglalkozó rovat fő cikke. Elmagyarázzuk benne, mi a koleszterin, honnan ered a túlzott mennyisége, kiket érint, mivel fenyeget, és hogyan néz ki a teendők sora lépésről lépésre. A részleteket külön írásokban közöljük: a koleszterin normálértékeiről és a lipidprofil értelmezéséről, a koleszterinszint csökkentéséről étrenddel, életmóddal és gyógyszerekkel, valamint az érelmeszesedésről.

Mi a koleszterin, és miért van szüksége rá a szervezetnek?

A koleszterin zsírszerű anyag (szteroid), amely az élethez nélkülözhetetlen. Alkotóeleme minden sejt membránjának, nyersanyaga a hormonok (kortizol, ösztrogének, tesztoszteron), a D-vitamin és a zsírokat emésztő epesavak előállításának. Önmagában tehát nem „méreg”, a gond a felesleg, mégpedig nem megfelelő formában.

A koleszterin nagy részét, nagyjából háromnegyedét a szervezet maga termeli, főként a májban. A többi az élelmiszerekből származik, de a felszívódására és a vérszintjére erősebben hatnak a telített és transzzsírok, az elhízás és a gének, mint maga az étrendi koleszterin.

Lipoproteinek: LDL, HDL és társaik

A koleszterin nem oldódik a vérben, ezért fehérjékből és zsírokból álló „csomagolásban”, úgynevezett lipoproteinekben szállítódik. A legfontosabbak:

• LDL – a májból a szövetekbe szállítja a koleszterint. Ha túl sok van belőle, részecskéi behatolnak az artéria falába, és elindítják az érelmeszesedéses plakk kialakulását. Innen a „rossz koleszterin” elnevezés.
• HDL – felveszi a koleszterint a szövetekből, és visszaviszi a májba. A magasabb szint általában kedvező, de a HDL gyógyszeres mesterséges emelése nem bizonyult hatékony módszernek a szív védelmére.
• Triglicerid – nem koleszterin, hanem a vérben lévő zsír egy másik fajtája, amely szintén befolyásolja a szív- és érrendszeri kockázatot, a nagyon magas szint pedig akut hasnyálmirigy-gyulladást okozhat.
• Nem-HDL-koleszterin – az összes „aterogén” (az érelmeszesedésnek kedvező) részecskében lévő koleszterin összege; az összkoleszterinből a HDL levonásával számítják.
• Lipoprotein(a), Lp(a) – az LDL fokozott kockázatú változata, nagyrészt genetikailag meghatározott; szintje az étrend hatására alig változik.

Mekkora koleszterinszint számít túl magasnak?

Nincs egyetlen szám mindenki számára. Az általános népességre vonatkozóan kívánatos az összkoleszterin körülbelül 190 mg/dl (kb. 5 mmol/l) alatt és a triglicerid körülbelül 150 mg/dl alatt, de a célként kitűzött LDL-szint az adott személy általános szív- és érrendszeri kockázatától függ. Minél nagyobb a kockázat, annál alacsonyabb a cél. A referenciatartományok laboratóriumonként kissé eltérhetnek, az eredmény értékelését pedig mindig az orvosra kell bízni.

Az elv egyszerű: ugyanaz az LDL-érték elfogadható lehet egy egészséges, fiatal embernél más kockázati tényezők nélkül, és nem elég alacsony valakinél, aki infarktuson esett át vagy cukorbeteg. Az értékek, a mértékegységek (mg/dl és mmol/l) és az LDL kiszámításának módja teljes körű ismertetését a koleszterin – normálértékek és az eredmények értelmezése című cikkben találja.

Okoz-e tüneteket a magas koleszterinszint?

Általában nem. Az emelkedett koleszterin nem fáj, nem okoz rossz közérzetet, fáradtságot vagy fejfájást, és a neki gyakran tulajdonított „tünetek” (szédülés, szívdobogásérzés, zsibbadás) más okokra vezethetők vissza. Ezért sokan véletlenül, vagy csak az első szívproblémát követően tudják meg, hogy magas a koleszterinjük.

Kivételt a súlyos, többnyire veleszületett formák jelentenek. Nagyon magas szintnél látható koleszterinlerakódások jelenhetnek meg:

• sárgás csomók az inakon, leggyakrabban az Achilles-ínon vagy a kéz feszítő inain (xanthomák, inak),
• sárgás, lapos foltok a szemhéjak környékén (xanthelasma),
• világos ív a szem szivárványhártyája körül, főként 45 éves kor előtt.

A tünetek valójában akkor kezdődnek, amikor az érelmeszesedés beszűkíti az artériákat. Ilyen lehet a terheléskor jelentkező mellkasi fájdalom, a légszomj, a vádlifájdalom járás közben, vagy a múló beszéd- és mozgászavar. Ezek már az érbetegség, nem maga a koleszterin tünetei. Ezeket az érelmeszesedésről szóló cikkben írjuk le.

Honnan ered a magas koleszterinszint? Okok és kockázati tényezők

A magas koleszterinszint leggyakrabban az életmód és a gének együttes eredménye. Előfordul az is, hogy más betegség vagy gyógyszer következménye. Érdemes tisztában lenni az okok néhány csoportjával.

Életmód

• Telített zsírokban gazdag étrend (zsíros hús és felvágottak, zsíros tejtermékek, vaj, zsír, pálma- és kókuszolaj, sok cukrászati termék), valamint a keményített olajokból származó transzzsírok.
• Túlsúly és elhízás, főként a hasi elhízás.
• Kevés testmozgás.
• Dohányzás, amely csökkenti a HDL-t, és fokozza az erek károsodását.
• Túlzott alkoholfogyasztás, amely különösen a triglicerideket emeli.

Genetikai tényezők és életkor

A magas koleszterinszintre való hajlam gyakran családi. Az életkorral az LDL-szint általában emelkedik, a nőknél a menopauza után pedig gyakran romlik a lipidprofil az ösztrogénszint csökkenése miatt. Külön kórkép a családi hypercholesterinaemia, amelyet alább ismertetünk.

A koleszterinszintet emelő betegségek és gyógyszerek

• pajzsmirigy-alulműködés,
• 2-es típusú cukorbetegség és inzulinrezisztencia (általában magas triglicerid- és alacsony HDL-szinttel),
• nephrosis-szindróma és krónikus vesebetegség,
• epepangással (kolesztázissal) járó májbetegségek,
• egyes gyógyszerek, pl. a glükokortikoidok, a szervátültetés után alkalmazott gyógyszerek egy része, egyes hormonkészítmények vagy retinoidok – ezt mindig az orvos értékeli, gyógyszert saját döntésből elhagyni nem szabad.

Ezért az első magas eredmény kivizsgálásakor az orvos gyakran elrendeli a TSH, a vércukor, a kreatinin és a májfunkciós értékek meghatározását is, hogy kizárja a másodlagos okot.

Családi hypercholesterinaemia – amikor a gének a hibásak

A családi hypercholesterinaemia (FH) veleszületett zavar, amelyben a máj rosszabbul távolítja el az LDL-t a vérből, ezért annak szintje születésétől fogva magas. Sokan nem tudják, hogy fennáll náluk, pedig az egyik leggyakoribb genetikai betegség. Korai kezelés nélkül idő előtti érelmeszesedéshez vezet, néha már 30–40 éves korban.

Erre utalnak:

• nagyon magas LDL-szint, amely egészséges étrend mellett is fennmarad (gyakran jóval 190 mg/dl felett),
• a családban előforduló szívinfarktus vagy szélütés a férfiaknál 55, a nőknél 60 éves kor előtt,
• magas koleszterinszint a szülőknél, testvéreknél vagy gyermekeknél,
• koleszterinlerakódások az inakon.

FH esetén az étrend önmagában általában nem elég, gyógyszeres kezelésre van szükség, gyakran korán és nagyobb intenzitással. Fontos az elsőfokú rokonok, így a gyermekek vizsgálata is, mert a betegség öröklődik. A diagnózissal és a kezeléssel háziorvosok, kardiológusok és lipidológusok foglalkoznak.

Mivel fenyeget a magas koleszterinszint?

A tartósan emelkedett LDL elősegíti az érelmeszesedéses plakkok kialakulását az artériák falában. Idővel ezek beszűkítik az ereket, és ha a plakk megreped, a felszínén villámgyorsan vérrög keletkezik, amely elzárhatja az artériát. A helytől függően ez különböző betegségekhez vezet:

Érintett erek	Lehetséges következmény
A szív koszorúerei	koszorúér-betegség, angina pectoris, szívinfarktus
Az agy és a nyak artériái	ischaemiás szélütés, átmeneti agyi keringészavar (TIA)
A lábak artériái	claudicatio intermittens, súlyos esetben fekélyek és elhalás
A vesék artériái	magas vérnyomás, a vesefunkció romlása
Aorta	aneurizma, az aortabillentyű szűkülete (az életkorral és más tényezőkkel összefüggésben)

Tudni kell, hogy az érelmeszesedés évek alatt alakul ki, és a kockázat a koleszterinszint és a hatásának időtartama szorzatától függ. Ezért nemcsak az aktuális eredmény számít, hanem az is, mióta emelkedett a szint. A magas triglicerid ezenkívül akut hasnyálmirigy-gyulladást is okozhat, főként ha nagyon magas értéket ér el.

Szív- és érrendszeri kockázat – miért nem elég önmagában a koleszterin?

A koleszterin egyike azon tényezőknek, amelyek együtt adják a szívinfarktus vagy szélütés általános kockázatát. Az orvos ezeket együtt értékeli, figyelembe véve:

• az életkort és a nemet,
• a vérnyomásértékeket (lásd: magas vérnyomás – tünetek, diagnózis és kezelés),
• a dohányzást,
• a cukorbetegséget és a vércukorszintet,
• az összkoleszterint és a HDL-t (vagy az LDL-t),
• a vesebetegséget,
• a családi anamnézist (korai szívbetegségek a közeli hozzátartozóknál),
• az elhízást és a mozgáshiányt.

A kockázat becslésére kockázatbecslő skálák szolgálnak (sok országban használják a SCORE2 skálát és idősebbekre szóló változatait, hogy az adott országban melyiket alkalmazzák, azt az orvosa tudja). Ezek alapján állapítják meg, hogy a kockázat kicsi, mérsékelt, nagy vagy nagyon nagy-e, és ettől függ a célként kitűzött LDL-szint és a kezelés intenzitása. Azokat, akik már átestek infarktuson, szélütésen vagy diagnosztizált érelmeszesedésük van, valamint a szövődményekkel élő cukorbetegek többségét a magas vagy nagyon magas kockázatú csoportba sorolják.

Kinek és mikor kell ellenőriztetnie a koleszterinszintjét?

A lipidprofilt, vagyis a vér zsírjainak vizsgálati panelját érdemes minden felnőttnél legalább egyszer elvégezni, majd az orvossal egyeztetett időközönként megismételni. Különösen fontos ez a következő helyzetekben:

• magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, vesebetegség,
• dohányzás,
• szívinfarktus, szélütés vagy hirtelen szívhalál a családban viszonylag fiatal rokonoknál,
• magas koleszterinszint a családban,
• az érelmeszesedés tünetei vagy diagnosztizált szív- és érrendszeri betegség,
• a koleszterinszintet emelő betegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés),
• krónikus gyulladásos és egyes autoimmun betegségek,
• korábbi terhességi cukorbetegség vagy terhességi szövődmények, például preeclampsia.

Gyermekeket és fiatalokat szelektíven vizsgálnak – főként családi hypercholesterinaemia gyanúja esetén, vagy ha a családban korai szívesemények fordultak elő. Az első vizsgálatkor az orvos egyszeri Lp(a)-meghatározást is elrendelhet.

Hogyan zajlik a vizsgálat, és hogyan kell felkészülni rá?

A lipidprofil vizsgálata vénás vérvételből áll. Az alappanel az összkoleszterint, az LDL-t, a HDL-t és a triglicerideket tartalmazza. Ma a koleszterin értékeléséhez nem mindig kell éhgyomorra lenni, de magas triglicerid esetén, illetve a laboratórium vagy az orvos javaslata szerint az éhgyomri eredmény megbízhatóbb. Ilyenkor 8–12 órán át ne egyen, csak vizet igyon.

Jó, ha a következőket is betartja:

• a vizsgálatot megelőző napokban ne változtasson radikálisan az étrendjén, és kerülje az alkoholt,
• közvetlenül a vérvétel előtt kerülje az intenzív megterhelést,
• akut fertőzés, beavatkozás vagy infarktus után várjon néhány hetet a vizsgálattal, mert az eredmény ilyenkor torzulhat,
• tájékoztassa az orvost a szedett gyógyszerekről és étrend-kiegészítőkről.

Az egyetlen szokatlan eredményt érdemes ismételt vizsgálattal megerősíteni. Azt, hogy a leletlap egyes tételei mit jelentenek, a koleszterin – normálértékek, lipidprofil és az eredmények értelmezése című cikkben találja meg.

Mit tegyen, ha magas koleszterinszintet találtak?

Az első lépés az orvoshoz, lehetőleg a háziorvoshoz fordulás. Az orvos felméri az általános kockázatot, kizárja a másodlagos okokat, és eldönti, hogy elég-e az életmódváltás, vagy gyógyszeres kezelésre is szükség van. Az általános séma a következő.

1. Kockázatfelmérés és diagnosztika – családi anamnézis, vérnyomás-, testtömeg- és derékbőség-mérés, vérvizsgálatok (vércukor, TSH, kreatinin, májfunkciós értékek) és adott esetben további vizsgálatok.
2. A cél meghatározása – a célként kitűzött LDL-szint a kockázati csoporttól függ; a nagyon magas kockázatú csoportban a legalacsonyabb értékeket javasolják.
3. Életmódváltás – étrend, mozgás, testsúlycsökkentés, a dohányzás abbahagyása. Ez mindenkinél alapvető, a gyógyszert szedőknél is.
4. Gyógyszeres kezelés – ha az életmódváltás nem elég, vagy ha a kockázat nagy.
5. Ellenőrzés – ismételt lipidprofil a kezelés megváltoztatása után néhány–tizenvalahány hét elteltével, majd az orvos javaslata szerint időnként.

Étrend és életmód magas koleszterinszint esetén

Az étrend észrevehető mértékben csökkentheti az LDL-szintet, bár a hatás egyéni, és általában nem haladja meg a tizenvalahány–néhány tíz százalékot. A legfontosabb alapelvek: a telített zsírok és a transzzsírok korlátozása, több rost fogyasztása (zöldségek, hüvelyesek, zab, teljes értékű gabonák), növényi zsírok választása (olívaolaj, repceolaj, diófélék), halfogyasztás, valamint a felesleges kalóriák csökkentése, ha túlsúlyos.

Segít a rendszeres testmozgás is (összesen heti több óra mérsékelt mozgás, az orvos javaslata szerint), az alkoholfogyasztás korlátozása és a dohányzás befejezése. Ez gyakran kevésbé látványos, mint a gyógyszerek, de egyszerre támogatja a vérnyomást, a testsúlyt és a vércukorszintet. A részletes elveket, az ajánlott és korlátozandó élelmiszereket, valamint az étrend-kiegészítők helyét a hogyan csökkentsük a koleszterinszintet című cikkben ismertetjük.

Koleszterin-mítoszok

• „A tojás tilos.” Az élelmiszerekből származó koleszterin gyengébben hat a vérszintre, mint a telített zsírok. A legtöbb ember számára a mérsékelt tojásfogyasztás elfogadható, de családi hypercholesterinaemia, cukorbetegség vagy szívbetegség esetén érdemes megbeszélni az orvossal vagy dietetikussal.
• „A soványaknak nincs gondjuk.” A magas koleszterinszint soványaknál is előfordul, különösen genetikai hajlam esetén.
• „Ha semmim sem fáj, nincs probléma.” Éppen ezért nevezik a koleszterint csendes kockázati tényezőnek.
• „Egy csodaital vagy gyógynövény egy hét alatt csökkenti a koleszterint.” Semmilyen házi szer nem helyettesíti az étrendet, a mozgást és szükség esetén a gyógyszereket.
• „A sztatinok károsítják a májat, ezért jobb nem szedni őket.” Súlyos májkárosodás ritka. A gyógyszerszedésről az orvossal együtt döntenek, nem pedig önállóan hagyják el.

Milyen gyógyszerek csökkentik a koleszterinszintet?

Ha az életmód nem elegendő, vagy a kockázat magas, az orvos gyógyszereket javasolhat. Az adagot és a készítmény kiválasztását mindig az orvos határozza meg, nem a beteg. A legfontosabb csoportok:

• Sztatinok (pl. atorvasztatin, rozuvasztatin, szimvasztatin) – az elsőként választandó gyógyszerek, gátolják a koleszterintermelést a májban, és a legjobban dokumentált hatásuk van az infarktusok és szélütések számának csökkentésére.
• Ezetimib – korlátozza a koleszterin felszívódását a bélből; leggyakrabban sztatinhoz adják, ha az önmagában nem elég.
• Bempedoinsav – lehetőség azoknak, akik nem tolerálják a sztatinokat, vagy az LDL további csökkentésére van szükségük.
• PCSK9-gátlók (ellenanyagok vagy RNS-interferencián alapuló gyógyszerek) – injekcióban adják, kiválasztott magas kockázatú csoportokban alkalmazzák, pl. családi hypercholesterinaemiában, az adott ország előírásai szerinti feltételekkel.
• Fibrátok és gyógyászati adagú omega-3-zsírsavak – nagyon magas triglicerid esetén.

A sztatinok leggyakoribb mellékhatása az izomfájdalom, amely a kezeltek kisebbségénél jelentkezik. Az erős izomfájdalmat, gyengeséget és sötét vizeletet azonban ne vegye félvállról – ezek miatt gyorsan orvoshoz kell fordulni. A sztatinokat nem alkalmazzák terhesség alatt és szoptatás idején, a terhességet tervező nőknek pedig meg kell beszélniük ezt az orvosukkal. A koleszterinszintet csökkentő kezelés általában évekig, gyakran élethosszig tart, a gyógyszer elhagyása után pedig a szint visszatér a korábbi értékekre.

Koleszterin különleges helyzetekben

Nők

A menopauza előtt a nőknél általában alacsonyabb a szív- és érrendszeri kockázat, de utána jóval nagyobb, és a lipidprofil gyakran romlik. Fiatalabb nőknél sem szabad félvállról venni a magas koleszterinszintet, főként ha családi hypercholesterinaemia áll fenn. A terhesség élettanilag emeli a koleszterint, ezért ebben az időszakban rutinszerűen nem vizsgálják.

Gyermekek és fiatalok

A gyermeknél felmerülő családi hypercholesterinaemia gyanúja szakorvosi konzultációt igényel. Az étrenden és a mozgáson kívül a gyógyszeres kezelést kiválasztott esetekben serdülőkorban vagy korábban, szigorú ellenőrzés mellett kezdik el.

Idősek

Időseknél a kezelésről szóló döntések az általános egészségi állapottól, a társbetegségektől, a szedett gyógyszerektől és a beteg elvárásaitól függnek. Infarktus vagy szélütés után a lipidcsökkentő kezelés az életkortól függetlenül általában javasolt, de a részletekről az orvos dönt.

Cukorbetegség, vesebetegségek, pajzsmirigy-alulműködés

Ezekben a betegségekben a koleszterin a kezelés fontos eleme. Az alapbetegség rendezése (pl. a pajzsmirigy-alulműködés kezelése) javíthatja a lipidprofilt, de nem mentesít a kockázatfelmérés alól.

Magas koleszterinszint és a szív és az erek egyéb betegségei

A koleszterin a három legfontosabb módosítható kockázati tényező egyike a magas vérnyomás és a dohányzás mellett. Több közülük együttes fennállása a kockázatot nemcsak összeadja, hanem megszorozza, ezért a kezelésnek egyszerre mindegyikre ki kell terjednie. A vérnyomás rendszeres mérését a magas vérnyomásról szóló írásban ismertetjük. A túl alacsony vérnyomásértékeket pedig, amelyeket néha az erek problémájával tévesztenek össze, az alacsony vérnyomás című cikkben magyarázzuk el. Szívdobogásérzés vagy a szívritmus miatti aggodalom esetén érdemes elolvasni, milyen pulzusszám normális, és hogyan kell mérni.

Mikor kell orvoshoz fordulni, és mely tünetek riasztóak?

A lipidprofil magas eredményével néhány napon vagy héten belül orvoshoz kell fordulni, nem pedig figyelmen kívül hagyni. Azonnal hívjon mentőt (112), ha a következő tünetek bármelyike jelentkezik:

• nyomás, fájdalom, égő vagy szorító érzés a mellkasban, amely a karba, az állkapocsba, a hátba vagy a gyomortájra sugárzik, főként légszomjjal, izzadással, hányingerrel vagy gyengeséggel,
• hirtelen beszédzavar, a szájzug lecsüngése, a test egyik felének gyengesége vagy zsibbadása, hirtelen látászavar,
• hirtelen, erős fejfájás, eszméletvesztés,
• erős, hirtelen hasi fájdalom hányással (ez lehet akut hasnyálmirigy-gyulladás, főként nagyon magas triglicerid esetén).

Sürgős, de nem azonnali orvosi vizit szükséges: terheléskor jelentkező, nyugalomban megszűnő mellkasi fájdalom vagy légszomj esetén, megállás után elmúló, járás közbeni vádlifájdalomnál, az inakon vagy a szemhéjakon megjelenő sárgás csomók esetén, valamint nagyon magas lipidprofil-eredményeknél, főként fiatalnál.

Ellenőrzőlista és kérdések az orvoshoz

A vizit előtt jó, ha magánál tartja az összes eddigi lipidprofil-eredményt, a szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők listáját, valamint a családban előforduló szívbetegségekre vonatkozó információkat. Kérdések, amelyeket érdemes feltenni:

• Melyik kockázati csoportba soroltak, és mi a célként kitűzött LDL-szintem?
• Kell-e további vizsgálatokat végeztetnem (TSH, vércukor, Lp(a), májfunkciós értékek)?
• Lehet-e családi hypercholesterinaemiám, és meg kell-e vizsgáltatniuk magukat a hozzátartozóimnak?
• Elég az életmódváltás, vagy gyógyszerre van szükségem? Mire kell figyelnem a szedése során?
• Mikor ismételjem meg a vizsgálatot, és meddig fognak kezelni?

Megelőzés – hogyan védhetjük az ereket mindennap?

A legjobb védelmet több szokás kombinációja adja, amelyek együtt erősebben hatnak, mint külön-külön:

• egyen több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű terméket, hüvelyest, halat és diófélét, kevesebb zsíros húst, felvágottat és édességet,
• tartsa meg a megfelelő testsúlyt és derékbőséget,
• mozogjon rendszeresen, lehetőleg a hét legtöbb napján,
• ne dohányozzon, az alkoholt pedig a minimumra korlátozza,
• ellenőrizze a vérnyomását és a vércukorszintjét,
• az orvos javaslata szerint vizsgáltassa a lipidprofilját.

A kellő időben felismert és jól kezelt magas koleszterinszint nem feltétlenül vezet szívinfarktushoz vagy szélütéshez. A kulcs a rendszeresség és a rendszeres ellenőrzés, nem az egyszeri étrendváltás.

Az összes cikk a koleszterinről, a szívről és a vérnyomásról

Ha mélyebben el szeretne merülni a témában, kezdje az alábbi írások egyikével:

• Koleszterin – normálértékek, lipidprofil és az eredmények értelmezése – hogyan olvassuk a vizsgálati eredményt, és melyek a célértékek,
• Hogyan csökkentsük a koleszterinszintet – étrend, életmód és gyógyszerek – gyakorlati teendők,
• Érelmeszesedés – hogyan alakul ki, tünetek, diagnózis és kezelés – mi történik az artériákban,
• Magas vérnyomás – tünetek, diagnózis és kezelés – a másik kulcsfontosságú kockázati tényező,
• Alacsony vérnyomás – tünetek, okok és teendők,
• Normális pulzus – milyen szívfrekvencia normális, és hogyan kell mérni.