Zsírban oldódó vitaminok: A, D, E és K – hatás és források

A zsírban oldódó vitaminok az A-, D-, E- és K-vitamin. Az étel zsírjával együtt szívódnak fel, a felesleg pedig a májban és a zsírszövetben raktározódik, ezért – a vízben oldódó vitaminokkal ellentétben – nem kell őket naponta pótolni, ugyanakkor könnyebb túladagolni őket, főként étrend-kiegészítők formájában.

Mindegyik vitaminnak más a feladata: az A felelős a látásért, a bőrért és az immunitásért, a D a kalcium- és foszfátháztartásért és a csontokért, az E az oxidációtól védi a sejtmembránokat, a K pedig nélkülözhetetlen a véralvadáshoz és a csontok megfelelő mineralizációjához. Az alábbiakban külön-külön tárgyaljuk mindegyiket: a szerepét, a hiány- és túladagolási tüneteket, a forrásokat, a kockázati csoportokat, a kiegészítés értelmét és a gyógyszer-kölcsönhatásokat. A szükséglet az életkortól, a nemtől és az élettani állapottól függ; az aktuális értékeket az országodban érvényes táplálkozási ajánlások adják meg.

Miben különböznek az A-, D-, E- és K-vitaminok a vízben oldódó vitaminoktól?

A zsírban oldódó vitaminok a vékonybélben, a zsírokkal együtt, az epe és a hasnyálmirigy-enzimek jelenlétében szívódnak fel, majd a májba és más szövetekbe jutnak. A szervezet készletet képez belőlük, ezért az étrendben jelentkező rövid ideig tartó hiány általában nem okoz azonnal tüneteket. Ugyanezért a felesleg nem ürül gyorsan a vizelettel, mint a legtöbb B-vitamin vagy a C-vitamin esetében.

A megfelelő felszívódáshoz jól működő májra és epeutakra, hasnyálmirigyre és egészséges vékonybélre van szükség. Ezért a hiány gyakrabban érinti az epepangásban (kolesztázisban), krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban, cisztás fibrózisban, cöliákiában, gyulladásos bélbetegségekben szenvedőket, valamint a bariátriai műtét és kiterjedt bélreszekció után lévőket. Hasonló hatású a nagyon korlátozó, minimális zsírtartalmú étrend és egyes gyógyszerek (alább ismertetjük őket).

Egyszerű gyakorlati szabály: az e vitaminokban gazdag élelmiszereket (zöldségek, halak, tojás) érdemes kevés zsírral, például olívaolajjal vagy repceolajjal fogyasztani, mert ez javítja a hasznosulást. Nagy mennyiségű zsírra ehhez nincs szükség.

A-vitamin – látás, bőr és immunitás

Az A-vitamin két formában fordul elő: retinolként és származékaiként az állati eredetű termékekben, illetve karotinoidokként (például béta-karotin) a növényekben, amelyeket a szervezet részben A-vitaminná alakít. A karotinoidok tehát az A-vitamin „provitaminjai", átalakulásukat pedig a szervezet szabályozza, ami védelmet nyújt a felesleg ellen.

Mire való az A-vitamin?

Részt vesz a látás folyamatában, különösen gyenge fényben (a recehártya fényérzékeny festékanyagának összetevője), az egészséges hámszövetek – a bőr, a légutak és az emésztőrendszer nyálkahártyái – fenntartásában, az immunitásban, valamint az embrió és a magzat fejlődésében. Szükséges a sejtek differenciálódásához és a megfelelő növekedéshez is.

Az A-vitamin hiánya

Az első tünet az alkonyati látás zavara („éjszakai vakság"), majd a kötőhártya és a szaruhártya szárazsága (xeroftalmia), súlyos esetekben a szaruhártya károsodása és vakság. A hiány növeli a fertőzésekre való fogékonyságot, a bőr pedig száraz és durva lesz. A világon a szegény országokban a gyermekek vakságának egyik fő, elkerülhető oka; fejlett országokban ritka, leggyakrabban felszívódási zavarok, májbetegségek, súlyos alultápláltság vagy nagyon szegényes étrend mellett fordul elő. A szürkületi látás zavarainak azonban sok oka van, ezért szemészeti vizsgálatot igényelnek, nem pedig önálló kiegészítést.

Az A-vitamin túlzott bevitele

A retinol tartósan túlzott bevitele (kiegészítők, nagy mennyiségű máj) fejfájást, hányingert, a bőr szárazságát és hámlását, hajhullást, csontfájdalmat, a máj megnagyobbodását és károsodását okozza, időseknél pedig növelheti a csonttörések kockázatát. A nagyon nagy adag akut mérgezése erős fejfájást, hányást és látászavart okoz.

A felesleg különösen veszélyes terhességben: az A-vitamin nagy adagjai teratogének, vagyis károsíthatják a magzatot. A terhes és terhességet tervező nők kerüljék a magas retinoltartalmú kiegészítőket, és korlátozzák a májat az étrendjükben, a terhesvitamin-készítmények megválasztásához pedig figyelmesen álljanak hozzá (bővebben: étrend-kiegészítők terhességben). Hasonló kockázatot jelentenek a súlyos akné és pikkelysömör kezelésében alkalmazott retinoidok (például izotretinoin, acitretin): szedésük szigorú fogamzásgátlást és orvosi felügyeletet igényel, lásd: az akné kezelése.

Az élelmiszerekből származó béta-karotin biztonságos; sok sárgarépa vagy tök fogyasztásától a bőr megsárgulhat (karotinodermia), ami ártalmatlan, és e termékek csökkentése után megszűnik. A kiegészítőkből származó nagy adagú béta-karotin viszont vizsgálatokban a dohányosoknál növelte a tüdőrák kockázatát, ezért a dohányosok ne szedjék.

Az A-vitamin forrásai

Retinol: máj, tojás, zsíros halak, vaj, teljes zsírtartalmú tejtermékek, halmájolaj. Karotinoidok: sárgarépa, tök, édesburgonya, spenót, kelkáposzta, paprika, sárgabarack, brokkoli. A máj A-vitamin-tartalma nagyon magas, ezért nem szabad nagy mennyiségben és túl gyakran enni, különösen a terhes nőknek.

Érdemes-e kiegészíteni az A-vitamint?

Egészséges, változatosan táplálkozó embernél erre nincs szükség, a kiegészítő pedig árthat. Indokolt lehet igazolt hiány és felszívódási zavarok esetén, orvosi felügyelet mellett. Nincs bizonyíték arra, hogy az A-vitamin nagy adagjai megelőznék a daganatokat vagy javítanák a látást a hiányt nem szenvedőknél.

D-vitamin – csontok, izmok és a hiány

A D-vitamin szokatlan, mert nagyrészt a bőrben keletkezik UVB-sugárzás hatására, és csak egy részét adja az étrend. A májban és a vesében aktív formává alakul, amely hormonként hat: szabályozza a kalcium- és foszfátháztartást, hat a csontokra, az izmokra és az immunrendszerre. D3-vitaminként (kolekalciferol, állati eredetű és a bőrben képződő), valamint D2-vitaminként (ergokalciferol, növényi) fordul elő; a kiegészítőkben leggyakrabban a D3-at használják.

Hogyan jelentkezik a D-vitamin-hiány?

Gyermekeknél a hiány angolkórhoz vezet: csontdeformitásokhoz, késői mozgásfejlődéshez, késői fogzáshoz. Felnőtteknél oszteomalácia, vagyis a csontok „meglágyulása" alakul ki: csont- és izomfájdalom, az izomerő gyengülése, nehézség a felállással és a járással. Hosszabb távon elősegíti a csontritkulást és a töréseket, lásd: csontritkulás – tünetek és kockázati tényezők. Az enyhe hiány gyakran semmilyen tünetet nem okoz, és csak a vérvizsgálatban derül ki.

Ott, ahol ősztől tavaszig túl kevés a napsütés ahhoz, hogy a bőr elegendő mennyiséget termeljen, a hiány gyakori, a többi hónapban pedig sokan a nap nagy részét zárt térben töltik, vagy takarják a bőrüket. A kockázati tényezők közé tartozik az idős kor, az elhízás, a sötét bőrszín, a zárt térben tartózkodás, a testet takaró ruházat viselése, a krónikus vese-, máj- és bélbetegségek, valamint egyes gyógyszerek.

Szükséges-e a D-vitamin kiegészítése?

Sok csoportban igen. Az aktuális nemzeti ajánlások a bőrben történő szintézis korlátozott időszakában (általában ősztől tavaszig) javasolják a kiegészítést, csecsemőknél, időseknél, elhízottaknál és ritkán napon tartózkodóknál pedig egész évben. Az adagok az életkortól, a testtömegtől és az egészségi helyzettől függenek, ezért az ajánlások szerint vagy az orvos javaslata alapján választják meg őket. Újszülötteknél és csecsemőknél az adagot a gyermekorvos adja meg. Terhesség és szoptatás idején lásd: szoptatás és étrend-kiegészítők terhességben.

A vérszintet a 25(OH)D-vizsgálattal lehet ellenőrizni. A referenciatartományok és az értelmezés a laboratóriumtól és az érvényes ajánlásoktól függnek, és nem minden embernek kell vizsgálatot végeztetnie a rutinszerű kiegészítés megkezdése előtt. A vizsgálat különösen hasznos csont-, vese-, bélbetegségeknél vagy túladagolás gyanúja esetén.

A D-vitamin túlzott bevitele

A túladagolás szinte mindig a kiegészítőkkel, ritkábban gyógyszerekkel függ össze. Hiperkalcémiához, vagyis a vér túl magas kalciumszintjéhez vezet: hányingerhez, hányáshoz, étvágytalansághoz, fokozott szomjúsághoz és vizeletürítéshez, gyengeséghez, székrekedéshez, szívritmuszavarokhoz, kőképződéshez és vesekárosodáshoz. A kockázat nő, ha valaki egyszerre több készítményt szed (multivitamin, kalciumtartalmú készítmény és külön D-vitamin), vagy nagyon nagy adagokat vesz be „az immunitásért". A napsugárzásból nem lehet túladagolni a D-vitamint, mert a bőr szabályozza a termelését, a túlzott napozás azonban égési sérülések és bőrrák kockázatával jár.

Óvatosság szükséges szarkoidózisban és egyes limfoproliferatív betegségekben, mellékpajzsmirigy-túlműködésben, vesekőbetegségben és vesebetegségekben szenvedőknél – náluk a kiegészítést az orvos határozza meg.

A D-vitamin forrásai

A bőrben történő szintézisen kívül: zsíros tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia), halmájolaj, tojássárgája, egyes dúsított termékek; kisebb mértékben a máj és az UV-fénynek kitett gombák. Pusztán étrenddel nehéz fedezni a szükségletet, főként télen.

Védi a D-vitamin a fertőzésektől és más betegségektől?

A D-vitamin szerepe a csontokban és a kalciumháztartásban jól dokumentált. Az immunitásra, a hangulatra vagy a krónikus betegségek kockázatára gyakorolt hatása kutatások tárgya, az eredmények pedig nem egyértelműek: hiány esetén a pótlás észszerű, a normál szintű embereknél viszont a nagy adagoknak nincs igazolt további előnyük, és ártalmasak lehetnek.

E-vitamin – antioxidáns a diófélékből és az olajokból

Az E-vitamin vegyületek csoportja (tokoferolok és tokotrienolok), amelyek közül a legismertebb az alfa-tokoferol. Védi a sejtmembránokat a szabad gyökök okozta károsodástól, részt vesz az idegrendszer és az immunrendszer működésében, és hat a vér alvadékonyságára.

Az E-vitamin hiánya

Egészséges embereknél a hiány ritka, mert az E-vitamin sok termékben megtalálható. Főként a zsírok súlyos felszívódási zavaraiban (kolesztázis, cisztás fibrózis, rövidbél-szindróma), egyes genetikai betegségekben és koraszülötteknél jelentkezik. Ideg- és izomkárosodásban nyilvánul meg: egyensúly- és koordinációs zavarokban, gyengeségben, zsibbadásban, a reflexek gyengülésében, valamint látásproblémákban és újszülötteknél hemolitikus vérszegénységben.

Az E-vitamin túlzott bevitele és a kiegészítőkről szóló tévhitek

Az élelmiszerekből származó E-vitamin biztonságos. A kiegészítőkből származó nagy adagok gyengíthetik a véralvadást, és növelhetik a vérzések kockázatát, főként a véralvadásgátló (például warfarin, acenokumarol) vagy a vérlemezke-gátló gyógyszereket szedőknél. A közkeletű vélekedésekkel ellentétben az E-vitamin-kiegészítők nem bizonyultak hatékony módszernek a szívbetegségek vagy a daganatok megelőzésére; egyes nagy vizsgálatokban a magas adagok rosszabb eredményekkel jártak együtt (többek között a férfiak prosztatarákjának magasabb kockázatával). Ezért nincs alapja annak, hogy „tartalékba" vagy „a fiatalságért" szedjük őket. Hasonlóképpen nem igazolták, hogy a bőrre kent E-vitamin-olajok eltüntetnék a hegeket vagy a striákat.

Az E-vitamin forrásai

Növényi olajok (napraforgó-, repce-, búzacsíraolaj), diófélék (mandula, mogyoró), napraforgómag, avokádó, zöld leveles zöldségek. A hosszú sütés és tárolás során az olaj elveszíti az E-vitamin egy részét, ezért érdemes az olajokat sötét üvegben venni, és hűvös helyen tárolni.

K-vitamin – véralvadás és csontok

A K-vitamin K1-ként (filokinon, a növényekben) és K2-ként (menakinonok, az erjesztett és állati eredetű termékekben, a bélbaktériumok is termelik) fordul elő. Nélkülözhetetlen a véralvadási faktorok májban történő képzéséhez, részt vesz a csontfehérjék aktiválásában is, tehát a csontok mineralizációjában.

A K-vitamin-hiány tünetei

A hiány vérzékenységben és véraláfutásokban, orr- és fogínyvérzésben, sérülések után elhúzódó vérzésben, sötét székletben vagy vérvizeletben nyilvánul meg. Újszülötteknél a K-vitamin hiánya súlyos vérzéssel (az agyvérzést is beleértve) fenyeget, ezért születés után rutinszerűen adják nekik; a szülők ne mondjanak le róla az orvossal való megbeszélés nélkül. Felnőtteknél a hiány felszívódási zavarok, máj- és epeúti betegségek, hosszan tartó antibiotikus kezelés, nagyon szegényes étrend, valamint K-vitamin-antagonisták szedése mellett jelentkezik.

A K-vitamin és a véralvadásgátló gyógyszerek

Kulcsfontosságú a K-vitamin-antagonista típusú véralvadásgátló gyógyszerekkel (acenokumarol, warfarin) való kölcsönhatás: a zöld leveles zöldségek étrendi mennyiségének megváltoztatása vagy a kiegészítés megkezdése megváltoztathatja a gyógyszer hatását és az INR-vizsgálat eredményét. Ez nem jelenti azt, hogy kerülni kell a zöldségeket: napról napra állandó, hasonló mennyiségben kell enni őket, és minden jelentős változtatást egyeztetni kell az orvossal. Az újabb véralvadásgátló gyógyszereknek (például rivaroxaban, apixaban, dabigatran) nincs ilyen kölcsönhatásuk, de saját kezűleg nem szabad lecserélni őket.

A K-vitamin túlzott bevitele

A természetes K1- és K2-formák általában jól tolerálhatók, a toxicitás esetei ritkák. A szintetikus K3-vitamin (menadion) károsíthatja a vörösvérsejteket és a májat, és a fejlett országokban nem használják emberi kiegészítőkben.

A K-vitamin forrásai

K1: kelkáposzta, spenót, brokkoli, saláta, petrezselyemzöld, káposzta, kelbimbó, növényi olajok (szója-, repceolaj). K2: erjesztett szójatermékek (natto), egyes sajtok, tojás, hús. Azoknak, akiknek nincs alvadási zavaruk, elegendő a zöldségek rendszeres fogyasztása.

A K2-vitamin és a csontok: érdemes kiegészíteni?

A K-vitamin részt vesz a csontok mineralizációjában, azonban az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a K2-kiegészítők (gyakran D-vitaminnal kombinálva) csökkentik a csonttörések kockázatát vagy védik az ereket az elmeszesedéstől, nem erősek és nem egyértelműek. Nem helyettesíti a kalciumot, a D-vitamint, a testmozgást vagy a csontritkulás kezelését. A véralvadásgátló kezelésben részesülőknek minden kiegészítést meg kell beszélniük az orvossal.

Mi volt az „F-vitamin"?

Az „F-vitamin" elnevezés a 20. század elejéről származó elavult kifejezés, amellyel a nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavakat (linolsav és alfa-linolénsav) jelölték. Ma nem tekintik vitaminnak: nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavakról beszélünk, vagyis omega-6 és omega-3 zsírsavakról. A szervezet nem állítja elő őket, ezért repceolajból, lenolajból, diófélékből, magvakból és zsíros tengeri halakból kell fedeznie.

Az omega-3 zsírsavak (köztük a halakból származó EPA és DHA) jelentősek a szív, az erek és a gyermek agyának fejlődése szempontjából. A vérzsírszint csökkentésének részleteit a hogyan csökkentsük a koleszterinszintet című cikk írja le.

Hogyan biztosítsuk az A-, D-, E- és K-vitaminok megfelelő bevitelét?

A legtöbb egészséges embernél a legjobb stratégia a változatos étrend: különböző színű zöldségek és gyümölcsök (egy kevés zsírral), hetente egyszer-kétszer zsíros tengeri hal, tojás, diófélék, növényi olajok és teljes kiőrlésű termékek. Kivétel a D-vitamin, amelyet a mi földrajzi szélességünkön általában kiegészítő formájában kell pótolni. Az általános táplálkozási elveket az egészséges táplálkozásról szóló cikkben írtuk le.

• A zöldséges saláták mellé adj olívaolajat vagy repceolajat – ez javítja a karotinoidok és a K-vitamin felszívódását.
• Egyél rendszeresen zsíros tengeri halat; ezek D-vitamint és omega-3 zsírsavakat biztosítanak.
• A májat csak ritkán egyél, terhesség alatt pedig ne.
• Az olajokat sötét üvegben, hűvös helyen tárold.
• Nagyon alacsony zsírtartalmú étrend és emésztőrendszeri betegségek esetén beszéld meg az étrendet dietetikussal.

A többi vitaminról a B-vitaminokról és a C-vitaminról szóló szövegekben írunk, az ásványi anyagokról pedig a makroelemekről (köztük a kalciumról és a magnéziumról, amelyek a D-vitaminnal együtt fontosak a csontoknak) és a mikroelemekről (többek között a cinkről, amely részt vesz az A-vitamin átalakításában) szóló cikkekben.

Kik tartoznak a hiány kockázati csoportjába, és hogyan lehet kimutatni?

Az A-, D-, E- és K-vitaminok hiánya leggyakrabban olyan betegségekkel jár együtt, amelyekben zavart a zsírok emésztése vagy felszívódása. Ide tartoznak a krónikus máj- és epeúti betegségek (lásd: máj – felépítése, funkciói és betegségei), a hasnyálmirigy-betegségek, a cöliákia, a cisztás fibrózis, a gyulladásos bélbetegségek, a bariátriai műtétek és a bélreszekciók utáni állapot. Ilyen helyzetekben az orvos elrendelheti a vitaminszintek (25(OH)D, retinol, E-vitamin) vagy az alvadási mutatók (protrombinidő, INR) meghatározását, és megfelelő készítményeket javasolhat, gyakran speciális, könnyebben felszívódó formában.

Egészséges embereknél az összes vitamin rutinszerű, „tartalékba" történő meghatározására nincs szükség. Kivétel a D-vitamin, amelynek vizsgálata indokolt lehet a kockázati csoportokba tartozóknál vagy csontbetegségben szenvedőknél.

Kölcsönhatások gyógyszerekkel és más anyagokkal

Egyes gyógyszerek csökkentik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, vagy befolyásolják a hatásukat. Az alábbiakban a legismertebb példák következnek; tartósan szedett gyógyszereknél mindig érdemes megkérdezni az orvost vagy a gyógyszerészt.

• Az orlisztát (a zsírfelszívódást csökkentő gyógyszer) és az epesavkötő gyanták (például kolesztiramin) csökkentik az A-, D-, E- és K-vitaminok felszívódását.
• Egyes epilepszia elleni gyógyszerek hosszan tartó alkalmazása felgyorsítja a D-vitamin lebomlását, és növeli a csonthiány kockázatát.
• A glükokortikoszteroidok hosszabb alkalmazása megzavarja a kalciumháztartást és a D-vitamin hatását.
• A tiazid típusú vízhajtók D-vitaminnal és kalciummal kombinálva elősegíthetik a hiperkalcémiát.
• A K-vitamin-antagonisták (acenokumarol, warfarin) – az étrendváltozások és a K-vitamin-kiegészítők befolyásolják a gyógyszer hatását; az E-vitamin nagy adagjai növelik a vérzés kockázatát.
• A retinoidok (izotretinoin, acitretin) az A-vitamin-kiegészítőkkel kombinálva a túladagolás kockázatát jelentik.
• A hosszan tartó, széles spektrumú antibiotikus kezelés csökkentheti a bélbaktériumok által termelt K-vitamin mennyiségét.

Az A-, D-, E- és K-vitaminok táblázatban

Vitamin	Fő feladatok	Hiány	Túlzott bevitel	Kiválasztott források
A	Látás, bőr és nyálkahártyák, immunitás, a magzat fejlődése	Éjszakai vakság, szemszárazság, fertőzések	Fejfájás, májkárosodás, magzati rendellenességek terhességben	Máj, tojás, halak, sárgarépa, tök, kelkáposzta
D	Kalcium- és foszfátháztartás, csontok, izmok	Angolkór, oszteomalácia, csontritkulás	Hiperkalcémia, kőképződés, vesekárosodás	Szintézis a bőrben, zsíros halak, halmájolaj, tojássárgája
E	Antioxidáns, sejtmembránok	Ideg-izom zavarok (ritkán)	Vérzékenység nagy adagoknál	Növényi olajok, diófélék, magvak
K	Véralvadás, a csontok mineralizációja	Vérzések, véraláfutások	Ritkán; kölcsönhatások a véralvadásgátló gyógyszerekkel	Zöld leveles zöldségek, savanyúságok, tojás

Zsírban oldódó vitaminok terhességben, gyermekeknél és időseknél

Terhességben két dolog különösen fontos: az A-vitamin (retinol) felesleg kerülése és a D-vitamin megfelelő mennyiségének biztosítása. A terhesvitamin-készítmény megválasztásáról a kezelőorvosnak kell döntenie, lásd: étrend terhesség alatt. Csecsemőknél születés után rutinszerűen adják a K-vitamint, a D-vitamint pedig kiegészítő formájában a gyermekorvos ajánlása szerint. Nagyobb gyermekeknél általában elegendő a változatos étrend és a D-vitamin kiegészítése az őszi-téli időszakban.

Időseknél a D-vitaminnak különös jelentősége van a csontok és az izmok szempontjából: a hiány elősegíti az eséseket és a töréseket. A menopauza után nő a csontritkulás kockázata, ezért a kalciumról és a D-vitaminról érdemes beszélni az orvossal, lásd: menopauza – tünetek és egészség a változókor után. A sok gyógyszert szedő idősek bármilyen kiegészítés megkezdése előtt ellenőrizzék a kölcsönhatásokat.

Van értelme az A-, D-, E- és K-vitamint tartalmazó „multivitaminoknak"?

Egészséges, változatosan táplálkozó embernél a multivitamin-készítmények általában nem hoznak mérhető egészségügyi előnyt, összetételük pedig gyakran nem felel meg a szükségleteknek (egyes összetevőkből túl sok, másokból túl kevés). Növelhetik viszont az A- és D-vitamin biztonságos mennyiségének túllépési kockázatát, ha más kiegészítőkkel kombinálják őket. Ha ilyen készítmények mellett döntesz, ellenőrizd az adagokat, ne kombinálj több hasonló összetételű terméket, és az étrend kiegészítésének tekintsd őket, ne a helyettesítésének. A „az immunitás erősítéséhez" vagy a „megfiatalításhoz" hasonló reklámozott ígéreteknek nincs szilárd alapjuk.

Mikor forduljunk orvoshoz, és mely tünetek riasztóak?

Fordulj orvoshoz, ha jelentkezik: az alkonyati látás romlása vagy szemszárazság, visszatérő orr- vagy fogínyvérzés és könnyű véraláfutás, tartós csont- és izomfájdalom gyengeséggel, nehézség a székből való felállással, egyensúlyzavar és a kéz-láb zsibbadása emésztőrendszeri betegségben szenvedőnél. Ez különösen a máj-, hasnyálmirigy- és bélbetegségben szenvedőkre, valamint az emésztőrendszeri műtét után lévőkre vonatkozik.

Sürgős orvosi segítséget igényelnek:

• hirtelen, erős vagy nehezen csillapítható vérzés, vér a hányadékban vagy a székletben (fekete széklet), vérvizelés, erős fejfájás sérülés után véralvadásgátló gyógyszert szedőnél;
• hányinger, hányás, erős szomjúság és fokozott vizeletürítés, gyengeség, zavartság vagy szívritmuszavarok D-vitamin-kiegészítők szedése után;
• erős fejfájás, hányás és látászavar nagyon nagy adag A-vitamin bevétele után;
• terhesség retinoidok vagy nagy adagú A-vitamin egyidejű szedése mellett;
• bármilyen gyanú, hogy a gyermek nagy mennyiségű étrend-kiegészítőt nyelt le.