Aranyér – tünetek, házi kezelés és mikor forduljunk orvoshoz

A aranyér (hemorrhoidák) a végbélcsatornában található, erekből és kötőszövetből álló párnák, amelyek minden ember normális felépítéséhez hozzátartoznak. Aranyérbetegségről akkor beszélünk, ha ezek megnagyobbodnak, vérezni kezdenek, kitüremkednek, vagy más panaszokat okoznak. Ez nagyon gyakori probléma, és a legtöbb esetet műtét nélkül is kezelni lehet.

A legjellemzőbb tünet a világospiros vér a WC-papíron, vagy a székletürítés után csöpögő vér, általában fájdalom nélkül. Az aranyeret azonban könnyű összetéveszteni a végbél más betegségeivel, és némelyikük súlyos, ezért a végbélvérzést mindig érdemes orvossal megbeszélni.

Milyen tünetekkel jár az aranyér?

A panaszok attól függnek, hogy a csomók a végbélcsatornán belül (belső aranyér), vagy közvetlenül a szélénél (külső aranyér) helyezkednek-e el. A leggyakrabban ezek jelentkeznek:

• friss, világospiros vér székelés után – a papíron, a széklet felszínén vagy a WC-csészében,
• a hiányos ürítés érzése és székelési inger,
• viszketés, égő érzés és nedvesség a végbélnyílás környékén,
• csomó érzése vagy a csomók kitüremkedése nyomáskor,
• kellemetlen érzés ülés közben; erős fájdalom a közönséges belső aranyérre nem jellemző.

A belső aranyér önmagában ritkán fáj, mert a végbélnek ezen a részén kevés az érző idegvégződés. Fájdalom akkor jelentkezik, ha a csomó külső, becsípődik, vagy szövődmény alakul ki.

A belső aranyér súlyossági fokozatai

Fokozat	Mi történik
I.	A csomók megnagyobbodtak, vérezhetnek, de nem türemkednek ki.
II.	Nyomáskor kitüremkednek, majd maguktól visszahúzódnak.
III.	Kitüremkednek, és ujjal kell visszatolni őket.
IV.	Tartósan kitüremkedtek, nem tolhatók vissza.

Mi okozza az aranyeret?

A közvetlen ok a végbélnyílás környéki erekben megnövekedett nyomás és a tartószövetek meggyengülése. Ezt segítik elő:

• a krónikus székrekedés és az erős nyomás székeléskor (székrekedés – okai és tünetei),
• a hosszan tartó ülés, a WC-n is,
• a terhesség és a szülés a méh nyomása és a hormonális változások miatt,
• a krónikus hasmenés,
• az elhízás, a nehéz tárgyak emelése,
• a rostokban szegény étrend,
• az életkor – idővel a tartószövetek meggyengülnek, és a hajlam családi is lehet.

Arra viszont nincs bizonyíték, hogy az aranyér „idegességből" vagy erősen fűszeres ételektől alakulna ki, bár az erős fűszerek egyeseknél fokozhatják az égő érzést székelésnél.

Aranyér terhesség alatt és szülés után

Terhesség alatt az aranyér gyakori, különösen a harmadik trimeszterben, valamint közvetlenül a szülés után. Általában a szülést követő néhány héten belül magától enyhül. Ebben az időszakban a legfontosabb a székrekedés megelőzése: rostok, folyadék, mozgás. A terhesség alatt használt kenőcsöket és kúpokat orvosnak vagy gyógyszerésznek kell kiválasztania, mert nem minden készítmény biztonságos. A székelésre vonatkozó tanácsokat ebben az időszakban a Székrekedés terhesség alatt című cikkben találod. A szülés után a panaszok a szülés közbeni nyomás miatt is gyakoriak, arról pedig, hogy mi történik gyermekágyi időszakban, a Gyermekágyi időszak – hogyan zajlik, meddig tart és mikor forduljunk orvoshoz című cikkünkben írunk.

Hogyan kezelhető az aranyér otthon?

Enyhe panaszoknál az otthoni kezelés a terápia alapja. Célja a széklet lágyítása és a nyomás csökkentése.

• Rostok és folyadék – növeld az étrend rosttartalmát (rostgazdag étrend), és rendszeresen igyál vizet. Jó hatású a bolhafű (psyllium) maghéja, amelyet bő folyadékkal kell bevenni.
• WC-szokások – ne erőlködj, ne ülj a WC-n néhány percnél tovább, és ne halogasd a székelést.
• Higiénia – székelés után mosd meg a végbélnyílás környékét langyos vízzel, szárítsd meg óvatos nyomkodással, kerüld a száraz papírral való dörzsölést és az illatosított nedves törlőkendőket.
• Meleg ülőfürdő – néhány–tizenvalahány perc meleg (nem forró) vízben enyhíti a fájdalmat és az izomfeszülést; az okot azonban nem kezeli.
• Mozgás – a napi séta élénkíti a bélműködést; kerüld a hosszú ülést.

Az otthoni módszerek, például a gyógynövényes borogatások vagy gyógynövényes ülőfürdők enyhülést hozhatnak, de megbízható vizsgálatok nem igazolják, hogy hatnának a betegség lefolyására. A kamillát vagy a tölgyfakérget néha enyhítő céllal használják, de nem helyettesítik a vizsgálatot. A székrekedés kezeléséről részletesebben a Székrekedés – kezelés című cikkben olvashatsz.

Kenőcsök, kúpok és szájon át szedhető gyógyszerek

A gyógyszertárakban sokféle helyi készítmény kapható. Általában érzéstelenítő (például lidokain), védő hatású összetevőket tartalmaznak, némelyikük pedig rövid ideig gyulladáscsökkentő glükokortikoszteroidot. Enyhítik a tüneteket, de a csomókat nem szüntetik meg. A szteroidot tartalmazó készítményeket legfeljebb néhány napig szabad használni, mert károsíthatják a bőrt és a nyálkahártyát. A gyógyszer kiválasztásáról érdemes gyógyszerésszel vagy orvossal beszélni, különösen terhesség alatt.

Szájon át szedhető kezelésként növényi flavonoidokat (például diozmint) is alkalmaznak. A vizsgálatok némi hatást mutatnak a vérzésre és a tünetekre, de a haszon mértéke mérsékelt. Nem helyettesítik a szokások megváltoztatását, sem a beavatkozásos kezelést.

Beavatkozásos kezelés

Ha a konzervatív kezelés nem elég, vagy az aranyér előrehaladott, az orvos beavatkozást javasol. A betegség fokozatától függően ilyenek többek között:

• gumigyűrű felhelyezése a csomóra, amely ezután elhal (I–III. fokú aranyérnél alkalmazzák),
• szklerotizálás, vagyis az ereket elzáró szer befecskendezése,
• koagulációs eljárások, például infravörös fénnyel,
• a csomók műtéti eltávolítása (hemorrhoidectomia) – előrehaladott esetekre; hatékony, de hosszabb gyógyulási idővel jár.

A módszer megválasztása a betegség fokozatától, a tünetektől és a beteg igényeitől függ. A beavatkozásokat általában helyi érzéstelenítésben vagy rövid kórházi tartózkodás keretében végzik. Kiújulás lehetséges, különösen ha a szokások nem változnak.

Veszélyes-e az aranyér?

Maga az aranyér nem életveszélyes, és nem alakul át daganattá. Lehet azonban kellemetlen, és időnként szövődményekhez vezet. A leggyakoribb a tartós, kisebb vérzés, amely idővel vashiányos vérszegénységet okozhat, valamint a fájdalom és a kellemetlen érzés, amely megnehezíti a mindennapokat. Ritkább szövődmény a külső aranyérben kialakuló vérrög és a kitüremkedett csomó becsípődése.

Külső aranyér trombózisa

A külső aranyérben kialakuló vérrög hirtelen, erős fájdalmat és kemény, kékes csomót okoz a végbélnyílásnál. A fájdalom általában az első két-három napban a legerősebb, majd fokozatosan enyhül. Sok vérrög magától felszívódik. Ha a fájdalom nagyon erős, az orvos dönthet a vérrög felmetszéséről vagy kimetszéséről, amelyet a legjobb a betegség első napjaiban elvégezni. A csomó önálló felvágása veszélyes, és nem szabad megtenni.

Biztosan aranyér? Mivel téveszthető össze?

A széklet vére és a végbél panaszai más okokra is utalhatnak: anális repedésre, sipolyra, gyulladásos bélbetegségekre (bélgyulladás), polipokra, valamint vastagbél- vagy végbélrákra. Ezért nem szabad feltételezni, hogy minden vérzés aranyér. Az alábbi táblázat segít rendszerezni a leggyakoribb különbségeket, de nem helyettesíti a vizsgálatot.

Probléma	Jellemző tünetek
Belső aranyér	világospiros vér székelés után, általában fájdalom nélkül, olykor a csomók kitüremkedése
Vérrögös külső aranyér	hirtelen fájdalom, kemény csomó a végbélnyílásnál
Anális repedés	éles, égő fájdalom székelés közben és után, vércsík a papíron
Sipoly vagy végbél körüli tályog	fájdalom, duzzanat, gennyes folyás, láz
Vastagbélpolip vagy daganat	vér a székletben vagy a székelettel keveredve, a székelési szokások megváltozása, fogyás, vérszegénység
Gyulladásos bélbetegség	véres, nyákos hasmenés, hasi fájdalom, székelési inger

Hogyan állapítja meg az orvos az aranyeret?

A diagnózis beszélgetésen és vizsgálaton alapul. Az orvos rákérdez a tünetekre, a székelési ritmusra és a szokásokra, megnézi a végbélnyílás környékét, majd ujjal megvizsgálja a végbélnyílást és a végbelet. A végbélcsatorna belsejének megítélésére rövid, tükörrel végzett vizsgálat, vagyis anoszkópia szolgál. Bár sokan feszélyezve érzik magukat ezektől a vizsgálatoktól, gyorsak, és általában nem túl fájdalmasak.

Ha riasztó tünetek vannak, a vérzés először 40–50 éves kor után jelentkezett, a családban előfordult vastagbélrák, vagy vérszegénységet állapítottak meg, az orvos a vastagbél vizsgálatát is elrendeli, például kolonoszkópiát. Ez kizárja a hasonló tüneteket okozó polipokat és daganatokat. A székrekedés és az aranyér gyakran együtt fordul elő, ez azonban nem zárja ki, hogy a vérzésnek más oka is legyen.

Elmúlhat-e az aranyér magától?

Igen, különösen enyhe tüneteknél. A fellángolás gyakran néhány nap alatt megszűnik, ha a széklet lágy, és kerüljük az erőlködést. A csomók azonban nem tűnnek el teljesen, mert a végbél normális felépítésének részei, így a panaszok visszatérhetnek székrekedéskor, terhességben vagy hosszú ülés után. Ezért olyan fontos a megelőzés, nem pedig az egyszeri kezelés.

Aranyér – a leggyakoribb tévhitek

• „Az aranyér rák" – nem, de hasonló tüneteket daganat is okozhat, ezért a vérzést ki kell vizsgáltatni.
• „Az aranyér mindig műtétet igényel" – a betegek túlnyomó többségét konzervatívan vagy kisebb beavatkozásokkal kezelik.
• „A hideg helyen ülés aranyeret okoz" – erre nincs bizonyíték. A hosszú ülés és az erőlködés számít, nem a hőmérséklet.
• „A kenőcs meggyógyítja az aranyeret" – a kenőcsök enyhítik a tüneteket, de nem szüntetik meg az okot, sem a megnagyobbodott csomókat.
• „A csípős étel aranyeret okoz" – nem okoz, bár fokozhatja az égő érzést székeléskor.

Aranyér gyermekeknél és időseknél

Gyermekeknél az aranyér ritka. A gyermek székletében lévő vér leggyakrabban kemény széklet miatt keletkezett apró végbélrepedésből származik, erről a Székrekedés gyermekeknél: okok, tünetek és hogyan segíthetünk című cikkben írunk. Időseknél az aranyér gyakori, de a vérzést éppen ezért nem szabad félvállról venni, mert nő a vastagbél más betegségeinek kockázata.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Fordulj orvoshoz, ha:

• először vérzel a végbélből, különösen 40–50 éves kor után,
• a vérzés ismétlődik, vagy néhány hét otthoni kezelés után sem szűnik meg,
• megváltozott a székelési ritmusod, a székleted vékonnyá vált, vagy ok nélkül lefogytál,
• a családban előfordult vastagbélrák,
• szokatlan fáradtságot érzel, vagy sápadt vagy – ezek a tartós vérveszteség miatti vérszegénységre utalhatnak.

Sürgősen, még aznap fordulj orvoshoz, ha hirtelen nagyon fájdalmas, kemény csomó jelent meg a végbélnyílásnál (ez lehet a külső aranyérben kialakult vérrög). Hívj segítséget, ha a vérzés erős, szédülés, ájulás, szapora szívverés jelentkezik, vagy a széklet fekete, kátrányszerű, illetve nagy mennyiségű vért tartalmaz.

Hogyan előzhető meg a kiújulás?

A leghatékonyabb a székrekedés megelőzése: megfelelő mennyiségű rostot tartalmazó étrend, rendszeres folyadékfogyasztás, mozgás, a székelési inger azonnali követése és a hosszú WC-n ülés kerülése. Érdemes a testsúlyra is figyelni, és kerülni az erőn felüli emelést. Nincs értelme „minden eshetőségre" gyógynövényeket vagy étrend-kiegészítőket szedni ezen egyszerű szabályok helyett.