A beteg pajzsmirigy tünetei – alulműködés és túlműködés

A beteg pajzsmirigy tünetei attól függnek, hogy a mirigy túl lassan (alulműködés), vagy túl intenzíven (túlműködés) dolgozik. Alulműködésre a fáradtság, az álmosság, a túlsúly, a fázékonyság, a száraz bőr és a székrekedés jellemző, túlműködésre pedig a szívdobogásérzés, az ingerlékenység, a kézremegés, a fokozott izzadás és a jó étvágy melletti fogyás.

A pajzsmirigybetegségek gyakoriak, különösen nőknél, tüneteik pedig gyakran nem jellegzetesek, és könnyű őket a stressznek, a túlterheltségnek vagy az életkornak tulajdonítani. A diagnózis egyszerű vérvizsgálatokon alapul, a kezelés pedig ma hatékony, és a legtöbb esetben lehetővé teszi a visszatérést a normális élethez.

Mit csinál a pajzsmirigy, és hogyan romlik el?

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége alatt elhelyezkedő, pillangó alakú, kisméretű mirigy. Hormonokat termel – tiroxint (T4) és trijódtironint (T3) –, amelyek szabályozzák az anyagcsere ütemét: befolyásolják a szív működését, a testhőmérsékletet, az emésztést, a hangulatot, a gyerekek növekedését és az idegrendszer működését. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy irányítja a TSH (tireotropin) hormon kiválasztásával.

A pajzsmirigybetegségek állhatnak a hormonkiválasztás zavarából (alul- vagy túlműködés), a mirigy megnagyobbodásából (golyva), göbök jelenlétéből vagy gyulladásos állapotból. Sokuk hátterében autoimmun folyamat áll, vagyis az immunrendszer a mirigy saját szövetét támadja. A hormonok termeléséhez jódra van szükség, amelyről a mikroelemekről szóló cikkben írunk.

Melyek a pajzsmirigy-alulműködés tünetei?

A pajzsmirigy-alulműködés lassan, általában hónapok vagy évek alatt alakul ki, ezért a tünetei észrevétlenül fokozódnak. Az anyagcsere lelassul, a szervezet pedig mintha „takarékos fokozaton” működne.

Leggyakrabban a következők jelentkeznek:

• fáradtság, álmosság, gyengeség, a gondolkodás lelassulása és az emlékezet romlása;
• a testsúly növekedése, vagy a fogyás nehézségei változatlan étrend mellett;
• a hideggel szembeni túlérzékenység;
• száraz, durva bőr, törékeny köröm, fénytelen és hulló haj;
• székrekedés;
• a szívműködés lelassulása, olykor magas koleszterinszint;
• arcduzzanat, rekedtség, szemhéjduzzanat;
• lehangoltság, ingerlékenység, olykor a depresszióhoz hasonló tünetek;
• izom- és ízületi fájdalom, a kezek zsibbadása;
• menstruációs zavarok és nehézségek a teherbeeséssel.

Az ilyen tünetek nem specifikusak. A fáradtságnak vagy a testsúlygyarapodásnak sok más oka is van, ezért vérvizsgálat nélkül nem állapítható meg a pajzsmirigy-alulműködés. A más állapotokkal való összefüggéseket a székrekedésről, a magas koleszterinszintről, a depresszióról és a hajhullásról szóló cikkekben mutatjuk be, mert a pajzsmirigy-alulműködés e problémák mindegyikének egyik oka lehet.

Az alulműködés leggyakoribb okai

Azokban az országokban, ahol az étrend elegendő jódot tartalmaz, az alulműködés leggyakoribb oka a Hashimoto-betegség, vagyis az idült autoimmun pajzsmirigygyulladás. További okok a pajzsmirigy eltávolítása vagy a radioaktív jódkezelés, a nyak besugárzása, egyes gyógyszerek (például a nagy mennyiségű jódot tartalmazók vagy a lítium), valamint ritkábban a veleszületett rendellenességek vagy az agyalapi mirigy betegségei. A súlyos jódhiány szintén alulműködéshez vezet, bár azokban az országokban, ahol a sót jódozzák, ma ritkább.

Melyek a pajzsmirigy-túlműködés tünetei?

A pajzsmirigy-túlműködés a hormonok feleslegét jelenti, amely felgyorsítja az anyagcserét. A tünetek általában gyorsabban jelentkeznek, mint alulműködésnél, és a beteg számára gyakran terhesebbek.

• szívdobogásérzés, gyors vagy szabálytalan pulzus, olykor pitvarfibrilláció;
• ingerlékenység, nyugtalanság, kézremegés, koncentrációs nehézségek;
• fokozott izzadás és a meleg nem tűrése;
• fogyás normális vagy fokozott étvágy mellett;
• gyakori, laza széklet vagy hasmenés;
• alvászavarok és izomgyengeség, különösen a combokban és a vállakban;
• vékonyabb, hulló haj, meleg és nedves bőr;
• a menstruáció lerövidülése vagy elmaradása, a libidó csökkenése.

A makacs szívdobogásérzés, a gyors pulzus és az alvásproblémák újabb ok arra, hogy megvizsgáltassa a pajzsmirigyét, mielőtt nyugtatókhoz nyúlna.

A túlműködés okai

A leggyakoribb ok a Basedow–Graves-betegség, amelyben az ellenanyagok a hormonok túlzott termelésére ösztönzik a pajzsmirigyet. Kísérheti jellegzetes szemelváltozás: kidülledő szem, homokérzet a szemhéjak alatt, könnyezés, olykor kettőslátás (pajzsmirigy-eredetű orbitopátia). További okok az autonóm módon működő göbökkel járó göbös golyva, a hormonok átmeneti felszabadulásával járó pajzsmirigygyulladások, valamint a jód vagy a pajzsmirigyhormonok túlzott bevitele. Túlműködést a jód feleslege is kiválthat, például kontrasztanyagokból vagy egyes gyógyszerekből.

Egyformák-e a pajzsmirigy tünetei nőknél és férfiaknál?

A tünetek hasonlóak, de a pajzsmirigybetegségeket nőknél sokkal gyakrabban ismerik fel. Nőknél a pajzsmirigy hormonális zavarai emellett szabálytalan vagy bő menstruációt, a teherbeesés nehézségeit és a menopauza körüli időszakban felerősödő tüneteket okozhatnak, amelyeket könnyű összetéveszteni a változó korral. Szélesebb áttekintést a szabálytalan menstruációról szóló cikkben talál.

Férfiaknál a tünetek gyakran nem jellegzetesek: az energia csökkenése, csökkent libidó, hangulatzavarok, merevedési problémák. Ezért itt is érdemes mérlegelni a TSH meghatározását, ha a panaszok tartósan fennállnak, és nincs más magyarázatuk. Időseknél az alulműködést néha összetévesztik a természetes öregedéssel, a túlműködés pedig főként ritmuszavarban és fogyásban nyilvánulhat meg.

Megnagyobbodott pajzsmirigy és göbök – mit jelent ez?

A pajzsmirigy megnagyobbodása, vagyis a golyva, előfordulhat a mirigy normális, túl alacsony vagy túl magas működése mellett is. Néha szorítóérzést okoz a torokban, nyelési nehézséget, rekedtséget, nagy golyvánál pedig nehézlégzést. A nyakon észlelt göb tehát nem feltétlenül jelent daganatot.

A pajzsmirigygöbök nagyon gyakoriak, és túlnyomó többségük jóindulatú. Gyakran véletlenül, a nyak ultrahangvizsgálata során fedezik fel őket. Értékelik a megjelenésüket az ultrahangon, egyesek pedig – jellemzőiktől függően – vékonytű-aspirációs biopsziát igényelnek, hogy megállapítsák, jóindulatúak-e a sejtek. A pajzsmirigyrák viszonylag jó prognózisú daganatok közé tartozik, különösen korai felismerés esetén, de minden gyanús göböt ki kell vizsgálni. A gyorsan növekvő göb, a nyakon tapintható kemény tömeg, a makacs rekedtség vagy a megnagyobbodott nyirokcsomók a gyors orvosi konzultáció okai.

Milyen vizsgálatokat végeztessünk pajzsmirigybetegség gyanújakor?

Az alapvizsgálat a TSH meghatározása a vérből. Ez a pajzsmirigy működésének legérzékenyebb mutatója: alulműködésnél általában emelkedett, túlműködésnél csökkent. Ha az eredmény kívül esik a referenciatartományon, az orvos rendszerint elrendeli a szabad hormonok meghatározását: az fT4-ét és szükség esetén az fT3-ét.

Vizsgálat	Mire szolgál
TSH	szűrő- és alapvizsgálat; megmutatja, hogy a pajzsmirigy megfelelően működik-e
fT4, fT3	megerősítik és értékelik az alul- vagy túlműködés fokát
Anti-TPO és anti-TG ellenanyagok	autoimmun pajzsmirigygyulladásra (Hashimoto) utalnak
Anti-TSHR (TRAb) ellenanyagok	segítenek felismerni a Basedow–Graves-betegséget
Pajzsmirigy-ultrahang	méret, szerkezet, göbök
Vékonytű-aspirációs biopszia, szcintigráfia	kiválasztott göbök és a túlműködés okának értékelése

A referenciatartományok a laboratóriumtól és a módszertől függenek, terhes nőknél pedig mások, mint terhességen kívül, ezért az eredményt az eredménylapon feltüntetett normának megfelelően kell olvasni. Az eredményeket befolyásolhatják egyes gyógyszerek, valamint a kiegészítőkben szedett biotin (B7-vitamin), amely meghamisíthatja egyes tesztek eredményét. Ha szedi, mondja el az orvosnak és a laboratóriumnak a vérvétel előtt.

Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra?

A TSH-t bármely napszakban meghatározhatják, bár értéke a nap folyamán változik, és éjszaka, illetve reggel a legmagasabb. Ha levotiroxint szed, az orvos javasolhatja, hogy a vérvétel a tabletta bevétele előtt történjen. Az eredmények súlyos általános betegség esetén megváltozhatnak, ezért a vizsgálatot a legjobb akkor elvégeztetni, amikor viszonylag egészségesnek érzi magát.

Veszélyes-e a pajzsmirigy-alulműködés, és meggyógyítható-e?

A kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés a koleszterinszint emelkedéséhez, vérszegénységhez, lassú szívverés (bradikardia) kialakulásához, termékenységi zavarokhoz, szélsőséges esetben pedig életveszélyes hipometabolikus kómához vezethet. Hormonkezeléssel azonban jól kontrollálható, bár általában idült.

A szokásos kezelés a hiányzó hormon pótlása levotiroxin-készítménnyel. Az adagot az orvos egyénileg választja meg a TSH, a testsúly, az életkor és a kísérőbetegségek alapján, az ellenőrzéseket pedig kezdetben néhány hetenként, később ritkábban végzik. A gyógyszert általában reggel, éhgyomorra, vízzel szedik, az étkezéstől és egyes készítményektől, például a kalciumot, vasat vagy magnéziumot tartalmazóktól, amelyek csökkentik a felszívódását, időbeli távolságot tartva.

Hogyan kezelik a pajzsmirigy-túlműködést?

A túlműködés kezelése az októl, az életkortól, a tünetek súlyosságától és a terhességi terveitől függ. Három fő módszer közül lehet választani: a hormontermelést gátló gyógyszerek (tireosztatikumok), a radioaktív jódkezelés és a pajzsmirigy eltávolításának műtétje.

• A tireosztatikumok (például a tiamazol) csökkentik a hormontermelést, de ellenőrzést igényelnek, mert ritkán súlyos mellékhatásokat okozhatnak, például vérképzavarokat vagy májkárosodást. A kezelés alatti torokfájással járó láz sürgős ellenőrzés jele.
• A radioaktív jód elpusztítja a pajzsmirigysejtek egy részét; gyakran későbbi alulműködéshez vezet, amely állandó hormonpótlást igényel.
• A műtét nagy golyva, rákgyanú vagy más módszerek alkalmazhatatlansága esetén javasolt.

Az olyan tünetek, mint a szívdobogásérzés és a kézremegés, gyorsan enyhíthetők az orvos által felírt béta-blokkoló csoportba tartozó gyógyszerekkel. A pajzsmirigy-eredetű orbitopátia gyakran szemész és endokrinológus gondozását igényli; a dohányzás abbahagyása segít.

Segítenek-e az étrend, a kiegészítők és a gyógynövények a pajzsmirigyre?

Az étrend nem helyettesíti a kezelést, de kisegítő jelentősége van. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, amelyet legjobb jódozott sóból, tengeri halakból és tejtermékekből beszerezni, valamint szelénre és vasra. Nem szabad azonban nagy adag jódot vagy hínártartalmú készítményeket használni, mert a jód feleslege alul- és túlműködést egyaránt kiválthat, Hashimoto-betegeknél pedig fokozhatja a gyulladást.

Az eliminációs diéták, például a gluténmentes étrend előnyére a Hashimoto-betegségben szenvedők mindegyikénél korlátozottak a bizonyítékok. Egyszerűen kiegyensúlyozott étrend javasolt, a fogyókúrát pedig érdemes ésszerűen, csodadiéták nélkül folytatni. A szelénkiegészítőket néha alkalmazzák, de hatásosságukra az általános népességben nem egyértelműek a bizonyítékok, a szelén feleslege pedig káros. A kiegészítésről, a „pajzsmirigyre” szánt gyógynövényekről és a Hashimoto- vagy Basedow–Graves-betegséget „gyógyítóként” reklámozott készítményekről mindig beszélni kell az orvossal. Semmilyen gyógynövény nem gyógyítja meg a pajzsmirigybetegségeket.

A pajzsmirigy terhességben és terhesség tervezésekor

A pajzsmirigyhormonok fontosak a magzat agyának fejlődéséhez, különösen az első trimeszterben, amikor a gyermeknek még nincs saját pajzsmirigye. Ezért a kezeletlen alulműködés növelheti a szövődmények kockázatát, a túlműködés pedig szintén szoros ellenőrzést igényel. A pajzsmirigyük miatt kezelt nők a terhességet még annak bekövetkezte előtt beszéljék meg az orvossal, mert a gyógyszer adagját gyakran már a terhesség elején növelni kell.

A terhességre való felkészülésről a terhességtervezésről szóló cikkben írunk bővebben. A pajzsmirigy működési zavarai a fogantatási nehézségek egyik okai is lehetnek, amiről a meddőségről szóló írásban szólunk. Szülés után szülés utáni (postpartum) pajzsmirigygyulladás jelentkezhet, amely átmenetileg túlműködés, majd alulműködés tüneteit okozza.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A háziorvoshoz vagy az endokrinológushoz akkor érdemes fordulni, ha:

• már hosszabb ideje megmagyarázhatatlan fáradtságot, testsúlyváltozást, hideg vagy meleg nem tűrését, szívdobogásérzést vagy menstruációs zavarokat tapasztal;
• a nyak megnagyobbodását vagy göböt észlel;
• a családban előfordult pajzsmirigybetegség, Önnél pedig tünetek vannak;
• terhességet tervez, vagy terhes, és pajzsmirigybetegsége vagy azzal összefüggő tünetei vannak;
• tartós rekedtség, nyelési nehézség vagy a nyak szorításának érzése jelentkezett.

Sürgős segítséget igényel: a nagyon gyors vagy szabálytalan szívverés nehézlégzéssel vagy mellkasi fájdalommal, a magas láz izgatottsággal, hányással vagy zavartsággal túlműködésben szenvedő embernél (pajzsmirigy-krízis lehet), valamint a szélsőséges álmosság, a testhőmérséklet csökkenése, a nagyon lassú pulzus vagy az eszméletvesztés alulműködésben szenvedő embernél. Ilyen helyzetekben mentőt kell hívni. A látás gyors romlása vagy a kettőslátás kidülledő szem mellett szintén azonnali konzultációt igényel.