Irritábilis bél szindróma: tünetek, diagnózis és kezelés

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a bél funkcionális zavara: visszatérő hasi fájdalmat és a székelési ritmus megváltozását okozza, a vizsgálatokban mégsem látható a bélben gyulladás, fekély vagy daganat. A panaszok valódiak, és megnehezíthetik az életet, de a betegség nem pusztítja a beleket, és nem növeli a vastagbélrák kockázatát. Nincs olyan egyetlen gyógyszer, amely az IBS-t egyszer s mindenkorra „meggyógyítaná", a tünetek azonban a legtöbb esetben hatékonyan enyhíthetők.

Az irritábilis bél szindrómával a népesség jelentős része küzd, gyakrabban a nők, a tünetek pedig általában fiatal vagy középkorban kezdődnek. A különböző országokban és vizsgálatokban megadott arányok eltérnek, ezért nincs értelme egyetlen „biztos" értéket idézni. Az alábbiakban ismertetjük a tüneteket, a diagnózist, az étrendi, gyógyszeres és pszichológiai kezelést, valamint az IBS-be nem illő jeleket.

Melyek az irritábilis bél szindróma tünetei?

A legfontosabb tünet a székeléssel összefüggő hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés: gyakran enyhül vagy megszűnik székelés után, megjelenése pedig egybeesik a széklet gyakoriságának vagy kinézetének változásával. Általában puffadás, teltségérzet, fokozott gázképződés és hiányos ürítés érzése kíséri. Olykor nyák látható a székletben.

A panaszok hullámzók: vannak nyugodt hetek és fokozódási időszakok, gyakran stressz, fertőzés, étrendváltozás vagy utazás után. Sokan fáradtságról, fejfájásról, gyomorégésről, izomfájdalmakról vagy alvászavarokról is beszámolnak. Ezek nem tartoznak a betegség meghatározásához, de gyakran együtt fordulnak elő vele.

Melyek az IBS típusai?

Az uralkodó tünettől függően az irritábilis bél szindrómának több formáját különböztetik meg. A kezelés szempontjából ez fontos, mert másként járunk el, ha a székrekedés dominál, és másként hasmenésnél.

• székrekedéssel járó IBS – kemény, göbös széklet, ritka székelés, erőlködés ürítéskor,
• hasmenéssel járó IBS – híg vagy vizes széklet, hirtelen székelési inger, gyakran reggel vagy étkezés után,
• vegyes IBS – a székrekedéses és hasmenéses időszakok váltakoznak,
• nem besorolható IBS – a tünetek egyértelműen nem illenek a többi formához.

A betegség formája idővel változhat. Egy emberen az évek során a székrekedés hasmenésnek adhat helyet vagy fordítva, ezért a kezelés megválasztása rugalmas lehet.

Mi okozza az irritábilis bél szindrómát?

Egyetlen, megállapított ok nem ismert. Úgy tartják, hogy több tényező együttesen számít: a bél túlérzékenysége a feszülésre és az ingerekre, a bél és az agy zavart együttműködése (az úgynevezett bél–agy tengely), a bélbaktériumok összetételének változásai, a béltartalom rendellenes áthaladási sebessége, valamint a bél idegrendszerének kismértékű, tartós fokozott ingerlékenysége.

Egyeseknél a tünetek egy átvészelt gyomor-bélrendszeri fertőzés után kezdődnek. A családi előfordulás bizonyos örökletes hátterre utal, de a családban kialakult viselkedési és étkezési minták hatására is. Hajlamosíthatnak a nehéz életesemények, a tartós stressz és a szorongásos zavarok is.

Okoz-e a stressz IBS-t?

A stressz nem egyszerű értelemben ok, de gyakran fokozza a tüneteket, mert a bél az idegrendszeren keresztül „válaszol" az érzelmekre. Másrészt a tartós panaszok maguk is rontják a hangulatot és elősegítik a szorongást, így bezárul a kör. Ha ehhez állandó szomorúság, az érdeklődés elvesztése és fáradtság társul, olvasd el a depresszió tüneteiről szóló cikket.

Ez nem jelenti azt, hogy az IBS „kitalált" vagy „csak idegi eredetű". A bél működésének változásai mérhetők, a kezelés pedig nemcsak a relaxációt, hanem teljesen hagyományos orvosi módszereket is magában foglal.

Hogyan állapítják meg az irritábilis bél szindrómát?

A diagnózis főként az anamnézisen és más betegségek alapvizsgálatokkal való kizárásán alapul. Az orvos rákérdez a fájdalom jellegére, a székelési ritmusra, a széklet kinézetére és a tünetek időtartamára. A jelenleg alkalmazott kritériumok szerint a fájdalomnak az elmúlt három hónapban legalább hetente egyszer kell jelentkeznie, az első tünetek pedig korábban, általában legalább fél évvel korábban kezdődtek.

Milyen vizsgálatokat rendelnek?

Általában vérképet, gyulladásos markereket (pl. We vagy CRP) és cöliákia irányú vizsgálatot végeznek. Olykor a széklet kalprotektinjét is meghatározzák, amely segít megkülönböztetni az IBS-t a gyulladásos bélbetegségektől (lásd: bélgyulladás). Egyeseknél laktózintoleranciát vagy a hasmenés más okait vizsgálják. A vizsgálatok köre az életkortól, a tünetektől és a családi anamnézistől függ, ezért nincs mindenki számára egyetlen lista.

Kolonoszkópiára nem mindenkinek van szükség. Riasztó tüneteknél, valamint a szűrővizsgálatokra vonatkozó nemzeti ajánlások szerint végzik el, amelyek az 50 év felettiekre, vagy a terhelt családi anamnézisű fiatalabbakra vonatkoznak. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit mindig az adott laboratórium referenciatartományai szerint értékeld.

Mivel téveszthető össze az IBS?

Az IBS-hez hasonló panaszokat más betegségek is okozhatnak, ezért nem szabad magunknak felállítani a diagnózist. Leggyakrabban ezeket veszik számításba:

• a cöliákiát, vagyis a glutén autoimmun hátterű intoleranciáját,
• a laktóz- vagy fruktózintoleranciát,
• a gyulladásos bélbetegségeket (Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
• a vékonybél bakteriális túlszaporodását,
• a funkcionális székrekedést (székrekedés – tünetek és okok),
• a pajzsmirigybetegségeket (a beteg pajzsmirigy tünetei) és más hormonális zavarokat,
• nőknél a nőgyógyászati betegségeket, köztük az endometriózist, amely ciklikus fájdalmat és bélpanaszokat okozhat.

Mely figyelmeztető tünetek nem illenek az IBS-hez?

Az alábbi jelek nem jellemzők az irritábilis bél szindrómára, és gyors kivizsgálást igényelnek:

• vér a székletben vagy fekete, kátrányszerű széklet,
• nem szándékos fogyás,
• a vizsgálatokban kimutatott vérszegénység,
• láz,
• éjszaka felébresztő hasmenés,
• fokozódó fájdalom, különösen ha csak 50 éves kor után jelentkezett,
• vastagbélrák, cöliákia vagy gyulladásos bélbetegség a legközelebbi hozzátartozóknál,
• tapintható tömeg a hasban vagy nyelési nehézség.

Az erős hasi fájdalom hányással, kemény hassal, illetve a szelek és a széklet távozásának képtelensége sürgősségi állapot – segítséget kell hívni (112).

Hogyan zajlik az irritábilis bél szindróma kezelése?

A kezelést az uralkodó tünetekhez igazítják, és általában több módszert kombinál: a szokások megváltoztatását, étrendet, gyógyszereket és pszichológiai támogatást. A cél a panaszok csökkentése és a normális életbe való visszatérés, nem pedig az összes tünet teljes megszűnése. Az első lépés általában annak elmagyarázása, hogy a betegség nem veszélyes – ez önmagában is nagy megkönnyebbülést jelenthet a betegnek.

A hatást néhány hét után értékelik. Ha egy módszer nem segít, nincs ok arra, hogy a végtelenségig alkalmazzuk; jobb az orvossal vagy dietetikussal együtt megváltoztatni a tervet.

Hogyan állítsuk össze az étrendet IBS-ben?

Nincs egyetlen, mindenkinek megfelelő étrend. Érdemes 2–4 héten át tüneti és étkezési naplót vezetni, hogy kiszűrhetők legyenek a konkrét kiváltó tényezők. Segíthetnek a rendszeres, nem túl bő étkezések, a nyugodt étkezés, valamint a zsíros ételek, a túl sok kávé, az alkohol és a szénsavas italok korlátozása. Az étkezések kihagyása és a „menet közbeni" evés általában fokozza a tüneteket.

Székrekedésnél és puffadásnál gyakran oldódó rostot alkalmaznak, például bolhafű (psyllium) maghéját, fokozatosan bevezetve, megfelelő mennyiségű folyadékkal. A rostfélékről többet találsz a mi az a rost című cikkben. Az oldhatatlan rost, például a búzakorpa, egyeseknél fokozza a fájdalmat és a puffadást, ezért nem szabad hirtelen növelni.

Miről szól a low FODMAP diéta?

A FODMAP az erjedő szénhidrátok csoportja, amelyeket a bélben a baktériumok intenzíven lebontanak, gázokat termelnek, és vizet vonzanak. Megtalálhatók többek között a hagymában, a fokhagymában, egyes gyümölcsökben, a hüvelyesekben, a laktózt tartalmazó tejben és a poliol típusú édesítőszerekben. Az alacsony FODMAP-tartalmú étrend a betegek egy részénél csökkenti a tüneteket.

Ez időszakos diéta. Néhány hétig tartó szigorú korlátozásból, majd az egyes élelmiszercsoportok fokozatos visszavezetéséből áll, hogy kiderüljön, melyek ártanak. A legjobb dietetikussal együtt végezni, mert a hosszan tartó, szigorú alkalmazás szegényíti az étlapot, és kedvezőtlenül hat a bélflórára. A gluténmentes étrend nem mindenkinek ajánlott; bevezetése előtt ki kell zárni a cöliákiát, mert a glutén elhagyása meghamisítja a vizsgálati eredményeket.

Milyen gyógyszereket alkalmaznak IBS-ben?

A gyógyszerek megválasztása a tünetektől függ, és orvosi konzultáción kell alapulnia. Adagokat nem adunk meg. Alkalmaznak többek között:

• görcsoldókat fájdalom és görcsök esetén,
• loperamidot vagy más hasmenés elleni szereket hasmenéses IBS-ben (részletesebben a hasmenés – okai és kezelése című cikkben),
• enyhe ozmotikus hashajtókat székrekedésnél (székrekedés – kezelés),
• makacs fájdalomnál egyes antidepresszánsok kis adagját, amelyek a hangulatra gyakorolt hatástól függetlenül hatnak a bél túlérzékenységére,
• egyes esetekben a bélben lévő receptorokra ható gyógyszereket, vagy a bélben helyileg ható, orvos által felírt antibiotikumot.

Az antidepresszánsok IBS-ben nem jelentik azt, hogy valakinek depressziója van; a bélre gyakorolt fájdalomcsillapító hatásuk általában a depresszió kezelésében alkalmazottnál alacsonyabb adagokra vonatkozik, és orvos írja fel őket. Az opioid csoportba tartozó fájdalomcsillapítókat kerülni kell, mert fokozzák a székrekedést.

Segítenek-e a gyógynövények, a borsmentaolaj és a probiotikumok?

A bélben oldódó kapszulában adott borsmentaolaj egyes vizsgálatokban csökkentette a fájdalmat és a puffadást, de fokozhatja a gyomorégést, és nem mindenkinek való. A menta-, édeskömény- vagy kamillateák kellemesek lehetnek, és enyhítik a kellemetlen érzést, de hatékonyságuk gyengén dokumentált; a kamilláról a kamilla – tulajdonságai és ellenjavallatai című cikkben olvashatsz.

A probiotikumok bizonyítékai korlátozottak és nem egyértelműek; a hatékonyság a konkrét törzstől függ. Aki kipróbálja őket, észszerű néhány hét után értékelni a hatást, és ha nincs javulás, elhagyni a készítményt. Terhesség alatt, szoptatáskor és tartósan szedett gyógyszerek mellett gyógynövényeket és gyógynövénykészítményeket nem alkalmazunk orvossal vagy gyógyszerésszel való megbeszélés nélkül.

Pszichoterápia és a stresszel való munka

A kognitív viselkedésterápia és a bélre irányuló hipnoterápia igazoltan hatékony, különösen ha a tünetek makacsok, és az étrendre és a gyógyszerekre sem szűnnek meg. Ez nem azt jelenti, hogy a panaszok „a fejben vannak" – a bél–agy tengelyre és a tünetekkel való megküzdés módjára gyakorolt hatásról van szó.

Segít a rendszeres testmozgás, a megfelelő mennyiségű alvás és a relaxációs technikák, például a rekeszlégzés vagy a tudatos jelenlét gyakorlatai. A mérsékelt mozgás, például a heti néhány gyors séta, meglepően hatékony lehet a puffadás és a székrekedés enyhítésében.

Hogyan birkózzunk meg a puffadással IBS-ben?

A puffadás az egyik legkellemetlenebb tünet. Segít a lassabb étkezés, a szénsavas italok és a rágógumi korlátozása, az étkezés utáni mozgás, a meleg borogatás a hasra, valamint a kiváltó ételek azonosítása. Részletes tanácsokat a puffadás házi kezeléséről szóló cikkben találsz.

Egész életre szóló betegség-e az IBS?

Általában krónikus és visszatérő jellegű, de nem életveszélyes, és nem vezet olyan szövődményekhez, mint a bélelzáródás vagy a bélrák. Sokan a saját kiváltó tényezők megállapítása és a kezelés beállítása után hosszú, jó közérzetű időszakokat érnek el. Egyeseknél a tünetek az életkorral enyhülnek.

A kiújulás gyakori, ezért az egyszeri „meggyógyulásban" való reménykedés helyett jobb, ha van egy tervünk: tudjuk, mi vált be legutóbb, mit tegyünk fellángoláskor, és mikor kell visszamenni az orvoshoz. Azt is érdemes tudni, hogy IBS mellett a vastagbélrák irányú vizsgálatokat ugyanazon szabályok szerint végzik, mint az IBS-ben nem szenvedőknél.

Milyen kérdéseket érdemes feltenni az orvosnak?

• Az IBS melyik formája illik a legjobban a tüneteimhez?
• Szükségem van további vizsgálatokra, például cöliákia irányú vizsgálatra vagy kolonoszkópiára?
• Milyen étrendi változtatásokat vezessek be azonnal, és érdemes-e dietetikus segítségét kérni?
• Milyen gyógyszert válasszak fájdalomra, székrekedésre vagy hasmenésre, és meddig alkalmazzam?
• Milyen tünetek miatt kell újra jelentkeznem?

Mikor forduljunk orvoshoz?

Érdemes orvoshoz fordulni, ha a bélpanaszok néhány hétnél tovább tartanak, megnehezítik a mindennapi életet, vagy megváltozott a jellegük. Különösen sürgősen kell ezt megtenni a fent leírt riasztó tüneteknél: vér a székletben, fogyás, láz, vérszegénység, éjszakai hasmenés vagy olyan fájdalom, amely csak 50 éves kor után kezdődött.