A(H1N1) influenza – tünetek, szövődmények, kezelés és oltás

Az A(H1N1) influenza az A típusú influenzavírus egyik altípusa által okozott fertőző betegség. Ez a köznyelvben „sertésinfluenzának” nevezett vírus 2009-ben jelent meg az embereknél, és azóta a szezonális influenza egyik szokásos törzseként kering. A tünetek ugyanazok, mint az influenza más változatainál: hirtelen magas láz, hidegrázás, izom- és ízületi fájdalom, gyengeség, köhögés és torokfájás.

A legtöbb egészséges embernél az influenza szövődmények nélkül zajlik, és körülbelül egy hét alatt elmúlik. Veszélyes lehet azonban kisgyermekekre, várandós nőkre, idősekre és krónikus betegekre. A legjobb védelem az évenkénti oltás. Az alábbiakban elmagyarázzuk, hogyan ismerhető fel az influenza, mivel kezelhető, hogyan előzhető meg, és mikor kell orvoshoz fordulni.

Melyek az A(H1N1) influenza tünetei?

Az A(H1N1) influenza tünetei a hirtelen jelentkező magas láz hidegrázással, az erős izom-, ízületi és fejfájás, a nagy gyengeség, a száraz köhögés és a torokfájás. A betegség rendszerint hirtelen, néhány óra alatt kezdődik, és a beteg gyakran ágynak esik.

A tipikus tünetek:

• magas láz, gyakran hidegrázással,
• erős izom-, ízületi és fejfájás,
• nagy gyengeség és fáradtság,
• száraz köhögés, torokfájás, gyakran orrfolyás,
• étvágytalanság, néha fájdalom a szegycsont mögött vagy a szem mozgatásakor jelentkező fájdalom.

Egyes betegeknél, gyakrabban gyerekeknél, hányinger, hányás vagy hasmenés is előfordul. Felnőtteknél az emésztőrendszeri panaszok ritkábbak a légúti tüneteknél, a „gyomorinfluenza” pedig általában más vírusok okozta fertőzés, nem az influenzavírusé. Az A(H1N1) vírus nem okoz más tüneteket, mint a többi influenzavírus, és hogy melyik törzs okozza a megbetegedést, azt csak laboratóriumi vizsgálat, például PCR-teszt dönti el.

Meddig tart az influenza, és meddig fertőz?

A lappangási idő rendszerint egy-négy nap. A láz többnyire néhány napig tart, az erő teljes visszatérése pedig gyakran csak egy-két hét után következik be. A köhögés és a gyengeség még tovább is eltarthat.

A beteg már a tünetek megjelenése előtti napon is fertőzhet, és a tünetek kezdete után még néhány napig. Gyerekeknél és gyengült immunrendszerű embereknél a fertőzőképesség ideje hosszabb lehet. Munkába vagy iskolába akkor lehet visszatérni, ha a láz elmúlt (lázcsillapító nélkül), és az általános állapot javult.

Miben különbözik az influenza a megfázástól?

A megfázás általában fokozatosan kezdődik orrfolyással, torokkaparással és tüsszögéssel, a láz pedig, ha van, nem magas. Az influenza hirtelen tör ránk, kifejezett gyengeséget és izomfájdalmat okoz. A két betegséget kizárólag a tünetek alapján nem mindig lehet megkülönböztetni, főleg mert hasonló panaszokat más vírusok is okoznak.

Jellemző	Influenza	Megfázás
Kezdet	hirtelen	fokozatos
Láz	magas, hidegrázással	nincs vagy alacsony
Izom- és ízületi fájdalom	erős	enyhe
Gyengeség	nagy, gyakran ágyban fekvés	csekély
Orrfolyás és tüsszögés	előfordulhat	jellemző
Szövődmények	lehetségesek, súlyosak is	ritkán súlyosak

Az enyhe fertőzésekkel kapcsolatos tanácsokat a Megfázás – házi praktikák című cikkben találja. Ha a tünetek vizenyősek, láz nélküliek, és szezonról szezonra visszatérnek, gondoljon allergiára.

Ugyanaz-e az A(H1N1), mint a sertésinfluenza, és miben különbözik a szezonálistól?

Az A(H1N1) vírus 2009-ben okozott világjárványt, a „sertésinfluenza” elnevezés a gének eredetéből adódott. Azóta átment a szezonális vírusok közé, és ma lényegében nem különbözik a minden évben keringő többi törzstől. A megbetegedés nem a sertéshús fogyasztásából ered. A vírus úgy terjed az emberek között, mint a többi influenzavírus.

Érdemes tudni, hogy az influenzavírusoknak több típusa és altípusa van, amelyek évről évre változnak. Ezért az egyik szezonban átvészelt influenza nem védi meg teljesen a következő szezonban a megbetegedéstől, és ezért frissítik az oltóanyagot minden szezonban.

Hogyan terjed az influenza?

Az influenzavírusok főként cseppfertőzéssel terjednek köhögés, tüsszentés és beszéd közben, valamint szennyezett kézzel és felületekkel való érintkezés útján, ha utána megérintjük az arcunkat. A megbetegedések leggyakrabban ősszel és télen, az úgynevezett influenzaszezonban fordulnak elő. A fertőzés kockázatát növeli a zsúfolt, rosszul szellőztetett helyiségekben való tartózkodás és a beteggel való szoros érintkezés.

Hogyan ismerik fel az influenzát?

A diagnózis rendszerint a tüneteken és a járványügyi helyzeten, vagyis azon alapul, hogy az adott időszakban kering-e influenza. Biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálat szükséges. A legpontosabb a molekuláris teszt (PCR) orr- és torokvakarékból, amely kimutatja a vírus genetikai anyagát, és lehetővé teszi a típus meghatározását. Gyors antigénteszteket is lehet kapni, amelyek kényelmesek, de kevésbé érzékenyek, ezért a negatív eredmény nem mindig zárja ki az influenzát.

A legtöbb egészséges, enyhe lefolyású betegnél nem végeznek tesztet, mert az eredmény nem változtatja meg az eljárást. Vizsgálatot gyakrabban rendelnek súlyos lefolyás esetén, kockázati csoportba tartozóknál és kórházban. Hasonló tüneteket más légúti fertőzések is okozhatnak, köztük a COVID-19, ezért kétség esetén az orvos több vírusra is rendelhet tesztet.

Milyen szövődményei lehetnek az influenzának?

A leggyakoribb súlyos szövődmény a tüdőgyulladás, mind vírusos, mind bakteriális, amely a betegség néhány napja után alakul ki. Az influenza középfül- és orrmelléküreg-gyulladást, szívizomgyulladást, valamint krónikus betegségek, például szívelégtelenség, cukorbetegség vagy asztma romlását is okozhatja. Ritkán agyvelőgyulladáshoz vezet. A fertőzés ideiglenesen növelheti a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát is az arra hajlamosaknál.

A súlyos lefolyás fokozott kockázatának csoportjába tartoznak: a kisgyermekek (különösen a csecsemők), a 65 évesek és idősebbek, a várandós nők és a szülés után rövid idővel lévők, a szív-, tüdő-, vesebetegségben, cukorbetegségben, elhízásban szenvedők, valamint a csökkent immunitásúak. A 2009-es járvány idején az A(H1N1) a fiatal felnőttekre és a várandós nőkre is veszélyes volt, ma az óvatosság ugyanazokra a csoportokra vonatkozik, mint az influenza más törzseinél. A vesebetegségeket és tüneteiket a vesebetegségekről szóló cikkben mutatjuk be; ezek szintén növelik a fertőzés súlyosabb lefolyásának kockázatát.

Hogyan kezeljük az influenzát otthon?

Enyhe lefolyás esetén a kezelés tüneti: otthoni pihenés, sok folyadék fogyasztása, lázcsillapító és fájdalomcsillapító szerek a betegtájékoztatóban vagy az orvos által megadott adagban. Segít a könnyen emészthető, étvágy szerinti étrend, a helyiségek szellőztetése és a túlmelegítés kerülése. Gyermekeknek és serdülőknek vírusfertőzés esetén nem szabad acetilszalicilsavat adni, mert a ritka, súlyos Reye-szindróma kockázatával jár. Az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra, és influenzában nem alkalmazzák őket, kivéve, ha az orvos bakteriális szövődményt állapít meg.

A betegnek otthon kell maradnia, köhögéskor el kell takarnia a száját, gyakran kezet kell mosnia, és kerülnie kell a kockázati csoportba tartozókkal való érintkezést. A meleg italok és a méz enyhítik a torokfájást és a köhögést, de nem rövidítik le a betegséget; erről a köhögés házi praktikáiról szóló cikkben írunk. Nincs bizonyíték arra, hogy a C-vitamin, a fokhagyma vagy a gyógynövények nagy adagjai gyógyítanák az influenzát.

Segítenek-e a vírusellenes gyógyszerek?

Léteznek az influenzavírusokra ható vírusellenes gyógyszerek (például az oszeltamivir, valamint e csoport más hatóanyagai). Receptre kaphatók. Akkor hatnak a legjobban, ha korán, a tünetek kezdetétől számított első 48 órában kezdik őket, bár súlyos lefolyásnál később is alkalmazzák. Általában körülbelül egy nappal rövidítik le a betegséget, és csökkentik a szövődmények kockázatát.

Elsősorban a kockázati csoportba tartozóknak vagy súlyos lefolyású betegségben szenvedőknek ajánlottak, a felírásukról az orvos dönt. Az adagolást az orvos határozza meg. Egészséges, enyhe lefolyású betegeknél általában nem szükségesek. Vírusellenes gyógyszert nem szabad „tartalékba” vásárolni, sem javaslat nélkül szedni.

Hogyan előzhető meg az influenza?

A leghatásosabb módszer az évenkénti influenza elleni oltás. Az oltóanyag összetételét minden szezonban a keringő törzsek alapján frissítik, és az A(H1N1) vírus elleni védelmet adó összetevő általában állandó eleme. Az oltás nem ad százszázalékos védelmet, de csökkenti a megbetegedés kockázatát, és mindenekelőtt a súlyos lefolyását és a szövődményeket. Mivel a védelem idővel gyengül, és a vírusok változnak, évente kell oltatni, lehetőleg ősszel, a megbetegedések szezonja előtt.

Az oltás különösen ajánlott időseknek, várandós nőknek, krónikus betegeknek, egészségügyi dolgozóknak és kisgyermekek gondozóinak. Gyerekeknél egyéni javallat szerint alkalmazzák; az általános szabályokat a Gyermekek védőoltásai című cikk ismerteti. Az influenza elleni oltóanyagok elölt vagy tisztított vírusrészeket tartalmaznak, és nem okozhatnak influenzát. Az oltás után egy-két napig enyhe láz, karfájdalom és rossz közérzet jelentkezhet. Ellenjavallat az előző adagra vagy az oltóanyag valamelyik összetevőjére adott súlyos allergiás reakció, valamint a lázzal járó heveny betegség. A rendelkezésre álló oltóanyagokról, a támogatás szabályairól és az időpontokról az orvostól vagy az országos egészségügyi hatóságok aktuális közleményeiből tájékozódhat.

Az oltást a szokásos higiéniai szabályok egészítik ki: gyakori kézmosás vízzel és szappannal, a száj és az orr eltakarása köhögéskor vagy tüsszentéskor (lehetőleg zsebkendővel vagy könyökkel), a helyiségek szellőztetése és a betegekkel való érintkezés kerülése. Az alvásra, a mozgásra és az egészséges étrendre való odafigyelés támogatja a szervezetet, de nem helyettesíti az oltást.

Influenza várandósság alatt és kisgyermekeknél

A várandós nők az influenza súlyos lefolyásának fokozott kockázati csoportjába tartoznak, ezért az első tüneteknél a lehető leghamarabb kapcsolatba kell lépniük az orvossal, nem várva a romlásra. A magas lázat terhesség alatt is csillapítani kell, a gyógyszereket az orvos választja ki. Az influenza elleni oltás ajánlott a várandós nőknek, és az újszülöttet is védi az élet első hónapjaiban; az egyéni kérdéseket beszélje meg a kezelőorvosával.

Csecsemőknél és kisgyermekeknél az influenza az idősebbeknél gyakrabban okoz szövődményeket, és gyors orvosi vizsgálatot igényel. Három hónaposnál fiatalabb csecsemő lázánál mindig sürgősen orvoshoz kell fordulni. Az influenzás gyermeket gyakran, kis adagokban kell itatni, és figyelni kell a légzését, hidratáltságát és viselkedését.

Lefolyhat-e az influenza tünetmentesen vagy enyhén?

Igen. A fertőzések egy része enyhén vagy szinte tünetmentesen zajlik, a fertőzött személy pedig így is továbbadhatja a vírust. Ezért enyhe tünetek esetén is érdemes otthon maradni, köhögéskor eltakarni a szájat, és kerülni a kockázati csoportba tartozókkal való érintkezést, különösen az influenzaszezonban. Az influenza utáni fáradtság hosszú lehet, de általában néhány héten belül elmúlik. Ha a gyengeség vagy a köhögés elhúzódik, érdemes megbeszélni az orvossal; köhögésnél hasznos lehet az idült köhögés okait összefoglaló áttekintés is, többek között a tüdőgümőkórról.

Mikor forduljunk orvoshoz influenzával?

Érdemes korán, lehetőleg egy napon belül orvoshoz fordulni, ha az influenza tünetei a fokozott kockázatú csoportba tartozó embernél jelentkeznek: kisgyermeknél, időseknél, várandós vagy krónikus beteg nőnél. Orvosi vizsgálatot igényel az is, ha a láz három napnál tovább tart, vagy a javulás időszaka után visszatér.

Sürgős segítséget igényel: a nehézlégzés vagy a gyors, megnehezített légzés, a mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, az ajkak kékes elszíneződése, a zavartság vagy az ébresztés nehézsége, a görcsroham, a kiszáradás (nincs vizelés, nagyon száraz száj), gyerekeknél pedig az ivás megtagadása és a fokozott álmosság. Ilyenkor hívja a mentőket (112), vagy forduljon a kórházi sürgősségi osztályhoz.