Asztma – a bronchiális asztma tünetei, diagnózisa és kezelése

A bronchiális asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelyben a hörgők túlérzékennyé válnak, és különféle ingerekre összeszűkülnek, ami sípoló légzést, köhögést, nehézlégzést és mellkasi szorító érzést okoz. Az asztma tünetei rohamszerűek: éjszaka vagy hajnalban, megerőltetés után vagy allergénnel való érintkezés után fokozódhatnak, a rohamok között pedig a beteg jól érezheti magát.

Az asztma felnőtteket és gyermekeket egyaránt érint. Nem fertőző, és bár teljesen nem gyógyítható, a jól megválasztott kezelés a legtöbb betegnél lehetővé teszi a tünetek kontrollálását és a normális életet. Az alábbiakban elmagyarázzuk, hogyan jelentkezik az asztma, hogyan ismerhető fel, mivel kezelik, és mikor sürgősségi állapot a nehézlégzés.

Melyek az asztma tünetei?

Az asztma jellemző tünetei a visszatérő sípoló légzés, a köhögés, a nehézlégzés, valamint a mellkasi szorítás vagy szorongatás érzése. Általában éjszaka vagy hajnalban, megerőltetés után, hideg levegőn, fertőzéskor, illetve allergénnel vagy füsttel való érintkezés után erősödnek. A tünetek időben változnak, és napról napra eltérő erősségűek lehetnek.

Az orvosok nem egyetlen tünetre, hanem azok együttesére és változékonyságára figyelnek. Hasznos kérdések:

• a sípoló légzés vagy a köhögés többször is visszatér-e, nem csupán egyetlen fertőzés idején,
• a panaszok felébresztenek-e az alvásból, vagy hajnalban erősödnek-e,
• jelentkeznek-e megerőltetés, nevetés után, hideg levegőn, állatokkal, porral vagy pollenekkel való érintkezés után,
• megszűnnek-e hörgőtágító gyógyszer hatására,
• van-e a családban asztma, allergia vagy atópiás ekcéma.

Jelentkezhet-e az asztma csak köhögéssel?

Igen. A betegek egy részénél az egyetlen vagy fő tünet a krónikus, száraz köhögés, különösen éjszaka vagy megerőltetés után. Ezt a formát köhögéses asztmának nevezik. Könnyű elnézni, mert a köhögést gyakran ismételten krónikus fertőzésként kezelik. Ha a köhögés hetekig tart, éjszaka vagy megerőltetés után visszatér, és a szokásos módszerekre nem reagál, ki kell vizsgálni; a köhögés általános okait a köhögésről és az ellene használható házi módszerekről szóló cikkben tárgyaljuk.

Mi történik a hörgőkben az asztma alatt?

Asztmában a hörgők nyálkahártyája krónikusan gyulladásos elváltozást mutat. Inger hatására a gyulladás fokozódik, a hörgőfal simaizmai összehúzódnak, a nyálkahártya megduzzad, a hörgők üregében pedig sűrű nyák gyűlik össze. A levegő nehezebben áramlik, főleg kilégzéskor, és ebből ered a jellegzetes sípolás.

Ez a kezelés szempontjából fontos: a két elem, vagyis a hörgőgörcs és a gyulladás, különböző gyógyszereket igényel. A hörgőtágítók gyors enyhülést hoznak, de nem kezelik a gyulladást. Ezért a legtöbb esetben rendszeresen alkalmazott gyulladáscsökkentő gyógyszerre is szükség van, akkor is, ha éppen nincsenek tünetek.

Mi váltja ki az asztmás rohamokat?

A rohamokat olyan tényezők váltják ki, amelyek a túlérzékeny hörgőket irritálják, vagy bennük a gyulladást fokozzák. Ismeretük a betegség önálló kontrollálásának alapja, mert egy részük korlátozható.

• Belélegzett allergének: házipor-atkák, pollenek, penészspórák, állati szőr és hámpelyhek. Az asztma és az érzékenység kapcsolatát az allergia tüneteiről, okairól és kezeléséről szóló írásban ismertetjük.
• A légutak vírusfertőzései, például a megfázás vagy az influenza.
• Testi megerőltetés, különösen hideg, száraz levegőn.
• Dohányfüst (aktív és passzív dohányzás), szennyezett levegő, erős szagok, vegyszergőzök.
• Egyes gyógyszerek, a betegek egy részénél az acetilszalicilsav és más nem szteroid gyulladáscsökkentők, valamint a béta-blokkolók csoportjába tartozó szerek.
• Erős érzelmek, stressz, nevetés vagy sírás.
• Foglalkozási tényezők: por és vegyi anyagok a munkahelyen.
• Gyomor-nyelőcső reflux, amely egyes embereknél fokozza a tüneteket.

Melyek az asztma okai és kockázati tényezői?

Az asztma okai összetettek, és nem teljesen ismertek. Annyi bizonyos, hogy az öröklött hajlam és a környezeti tényezők együttese szerepet játszik. A kockázat magasabb az allergiásoknál, az atópiás ekcémában szenvedőknél, azoknál, akiknek a családjában előfordul asztma, a dohányfüstnek kitett gyermekeknél, valamint elhízott embereknél. Gyermekkorban az asztma gyakran visszatérő, sípoló légzéssel járó fertőzésekként kezdődik, de nem minden ilyen epizódokat átélő gyermeknek lesz asztmája felnőttkorában.

Az asztma felnőttkorban is kezdődhet, olyanoknál is, akik gyermekkorban nem voltak betegek. Ilyenkor összefügghet foglalkozási expozícióval, fertőzésekkel, elhízással vagy hormonális változásokkal. Az asztma nem a „gyenge immunitás” következménye, nem az edzetlenségből ered, és nem lelki betegség, bár a stressz fokozhatja a tüneteket.

Hogyan állapítják meg az asztmát?

Az asztmát a kikérdezés, az orvosi vizsgálat és a tüdő működését vizsgáló tesztek alapján állapítják meg, elsősorban a spirometria segítségével. A spirometria azt méri, mennyi levegőt és milyen gyorsan fújsz ki a tüdődből. Asztmában jellemző a hörgők beszűkülése, amely hörgőtágító gyógyszer adása után visszahúzódik (tágítási próba), bár a rohamok között az eredmény lehet normális is.

Mivel az asztma változékony betegség, az egyszeri normális eredmény nem zárja ki. Az orvos további vizsgálatokat javasolhat:

• a kilégzési csúcsáramlás ismételt otthoni mérését (peak flow) és napló vezetését,
• provokációs próbákat, például megerőltetéssel vagy hörgőgörcsöt kiváltó anyagokkal, amelyeket csak szakosodott központokban végeznek,
• allergiateszteket, hogy kiderüljön, befolyásolja-e az asztmát az érzékenység,
• mellkasröntgent, főként más betegségek kizárására,
• egyes esetekben vér- vagy köpetvizsgálatot.

A spirometriát általában egyes gyógyszerek meghatározott időre történő elhagyása után végzik; a pontos vizsgálat előtti utasításokat a rendelő adja meg. Ne hagyj el gyógyszereket magadtól.

Mivel téveszthető össze az asztma?

Hasonló tüneteket okozhatnak más betegségek is: a dohányosoknál a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a szívelégtelenség, a reflux, a hangszalagműködési zavar, a hörghurut vagy a tüdőembólia. Kisgyermekeknél az asztmát nehéz vizsgálatokkal megerősíteni, mert a spirometria csak megfelelő életkor elérése után lehetséges, ezért a diagnózis főként a tüneteken és a kezelésre adott válaszon alapul. Az éjszakai tünetek az alvást is zavarhatják, és tartós kialvatlansághoz vezethetnek (lásd: alváshiány és álmatlanság). Az általános szabályt így lehet összefoglalni: a sípoló légzést és a nehézlégzést mindig tisztázni kell, nem pedig magadtól kezelni.

Hogyan kezelik az asztmát?

Az asztmakezelés célja a betegség kontrollja: tünetmentesség nappal és éjjel, a mindennapi tevékenységben való korlátozottság hiánya, ritka rohamok, és az, hogy ne kelljen gyakran a mentő gyógyszerhez nyúlni. A kezelést az orvos választja meg, és fokozatosan igazítja, a gyógyszereket a betegség lefolyásától függően növelve vagy csökkentve.

Mentő és kontrolláló gyógyszerek

A gyógyszereket két szerepben alkalmazzák. A mentő gyógyszerek (például a béta-2-agonisták csoportjába tartozó, rövid hatású hörgőtágítók) roham alatt gyorsan csökkentik a hörgőgörcsöt. A kontrolláló gyógyszereket rendszeresen alkalmazzák a gyulladás csökkentésére és a rohamok megelőzésére. Az alapot az inhalációs glükokortikoszteroidok adják, amelyek helyileg hatnak a hörgőkben, az általános szteroidoknál jóval alacsonyabb adagokban. Súlyosabb asztmánál hosszú hatású hörgőtágítók társulnak hozzájuk, általában egy inhalátorban a szteroiddal, egyes betegeknél pedig leukotrién-ellenes gyógyszerek, monoklonális ellenanyagok vagy más készítmények is. A szájon át szedett szteroidokat rövid ideig, súlyosbodáskor alkalmazzák.

Ha az alapkezelés módosítása nélkül magadtól növeled a mentő gyógyszer adagjainak számát, az annak jele, hogy az asztma nem eléggé kontrollált. Ha a mentő gyógyszerre hetente néhány alkalomnál gyakrabban van szükséged, lépj kapcsolatba az orvossal.

Az inhalálás technikája

Még a legjobb gyógyszer sem hat, ha a szájba kerül, nem pedig a hörgőkbe. Az inhalálási technika hibái nagyon gyakoriak. Kérd meg az orvost, a nővért vagy a gyógyszerészt, hogy mutassa meg, hogyan kell használni az inhalátorodat, és ezt rendszeresen ismételd meg a vizitek során. Gyermekeknél és idősebbeknél elősegítő tartályt (inhalációs kamrát) vagy porlasztót használnak. A szteroid belélegzése után vízzel ki kell öblíteni a szájat, ami csökkenti a szájpenész és a rekedtség kockázatát.

Cselekvési terv és önellenőrzés

Minden betegnek ismernie kell a saját eljárási tervét: milyen gyógyszereket szed tartósan, mit tegyen, ha a tünetek erősödnek, és mikor hívjon segítséget. Ebben segít a tüneti napló vagy a csúcsáramlás mérése. A mért értékek csökkenése, a gyakoribb éjszakai felébredések vagy a mentő gyógyszer növekvő használata figyelmeztető jelek, még a súlyos rosszabbodás előtt.

Segít-e az asztmában a deszenzibilizálás?

Egyes allergiás asztmás betegeknél, akiknél az érzékenység egyértelműen kiváltja a tüneteket, a betegség pedig jól kontrollált, az allergológus orvos allergén-immunterápiát javasolhat. Súlyos, nem kontrollált asztmánál nem alkalmazzák. A döntést mindig a szakorvos hozza meg.

Mit tegyünk asztmás roham alatt?

Roham alatt először vedd be az előírt mentő gyógyszert, ülj kényelmes, egyenes testtartásba, és igyekezz nyugodtan lélegezni. Ne feküdj le. Ha a gyógyszer tíz-húsz percen belül nem hoz javulást, vagy a tünetek erősödnek, hívd a mentőket. Minden roham esetén megismételheted a gyógyszer adagját az orvos cselekvési tervben megadott utasításai szerint.

Segítséget a 112-es számon hívhatsz. A csapat megérkezéséig gondoskodj friss levegőről, lazítsd meg a ruházatot, és ne hagyd egyedül a beteget.

Mikor életveszélyes az asztma?

A súlyos asztmás roham sürgősségi állapot. Azonnal hívd a mentőket (112), ha:

• a mentő gyógyszer nem segít, vagy csak rövid időre segít,
• a beteg nem tud teljes mondatokban beszélni, vagy alig tud kimondani egy-egy szót,
• nagyon gyorsan lélegzik, vagy ellenkezőleg, a légzése felszínes és gyengül,
• az ajkak vagy az ujjak kékülnek,
• a beteg álmos, zavart vagy izgatott,
• a sípolás hirtelen megszűnik, a nehézlégzés pedig fokozódik (az úgynevezett „néma mellkas” azt jelentheti, hogy a levegő szinte nem áramlik),
• légzéskor látható a bőr behúzódása a kulcscsontok felett és a bordák között.

Asztma gyermekeknél

Gyermekeknél az asztma gyakran az élet első éveiben kezdődik. Jellemzők a visszatérő sípoló légzési epizódok, az éjszakai köhögés, a megerőltetés utáni és fertőzések alatti köhögés, valamint a játék közbeni gyors elfáradás. A legkisebbeknél a diagnózis nehéz lehet, mert a fertőzés alatti sípoló légzés nem mindig jelent asztmát.

A gyermekek kezelése ugyanezeken az elveken alapul, az életkorhoz igazítva: kamrás inhalátorok, maszkok csecsemőknek, a növekedés rendszeres ellenőrzése. Fontos a dohányfüst kerülése otthon és az autóban. Az asztmás gyermeket az oltási naptárnak megfelelően be kell oltani, az oltásokra vonatkozó kérdéseket pedig érdemes megbeszélni az orvossal; általános információkat a gyermekek oltásairól szóló cikkben találsz. A jól kontrollált asztmás gyermekek sportolhatnak, és esetükben a mozgás ajánlott.

Asztma terhességben

Az asztma lefolyása terhességben különböző lehet: egyes nőknél enyhül, másoknál fokozódik. A nem kontrollált asztma veszélyesebb az anyára és a gyermekre, mint a szokásos kezelés, ezért a gyógyszereket nem szabad magadtól elhagyni. Az asztmában használt inhalációs gyógyszerek terhes nőknél is jól bevált, megalapozott szerepük van, de a kezelési sémát a kezelőorvosnak kell meghatároznia, lehetőleg a nőgyógyásszal közösen.

Hogyan éljünk az asztmával, és mit tehetünk magunk?

A gyógyszereken túl a mindennapi viselkedés is nagy jelentőségű. A legfontosabb szabályok:

1. Szokj le a dohányzásról, és kerüld a dohányfüstöt, a passzív dohányzást is.
2. Korlátozd az érintkezést azokkal az allergénekkel, amelyekre érzékeny vagy: az ágynemű mosása magas hőmérsékleten, a por csökkentése, a lakás nedvességének ellenőrzése.
3. Az influenza és a pneumococcus elleni oltást beszéld meg az orvossal, mert a fertőzések gyakran súlyosbítják az asztmát.
4. Tartsd a normál testsúlyt: az elhízás nehezíti a betegség kontrollját.
5. Legyél testileg aktív: a rendszeres mozgás javítja az erőnlétet, és általában nem ellenjavallt. Ha a megerőltetés tüneteket vált ki, beszéld meg az orvossal a bemelegítést és az esetleges edzés előtti gyógyszert.
6. Mindig tarts magadnál mentő inhalátort, és ellenőrizd a lejárati idejét.
7. Jelenj meg a kontrollvizsgálatokon, akkor is, ha jól érzed magad.

Érdemes vigyázni a nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportjába tartozó fájdalomcsillapítókra is: egyes asztmás betegeknél rohamot váltanak ki. Ha ezt észleled, tájékoztasd az orvost.

Kiegészítő módszerek: mit mondanak a bizonyítékok?

A légzőgyakorlatok, a lazító technikák vagy a légzésfizioterápia javíthatják a légzés komfortját és a közérzetet, de nem helyettesítik a gyógyszereket. A gyógynövények önmagukban, az illóolajos inhalációk vagy a „tüdőtisztítás” hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok gyengék vagy nincsenek, egyes anyagok, például az intenzív illatolajok pedig akár hörgőgörcsöt is kiválthatnak. Ne helyettesítsd az orvos által felírt kezelést házi módszerekkel, és ne hagyd el a gyógyszereket táplálékkiegészítők javára.

Veszélyes-e az asztma, és milyen a kilátás?

A jól kontrollált asztma ritkán veszélyezteti az életet, a beteg normálisan dolgozhat, tanulhat és sportolhat. Kockázatos a kezeletlen vagy rosszul kontrollált asztma: súlyos rosszabbodásokkal, a tüdőfunkció tartós romlásával és a tevékenység korlátozásával fenyeget. A rosszabbodások leggyakrabban fertőzésekhez, allergénexpozícióhoz vagy az alapkezelés megszakításához kötődnek. Ezért a kontrolláló gyógyszerek rendszeres szedése fontosabb, mint a rohamok alkalmi kezelése.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Fordulj orvoshoz, ha visszatérő sípoló légzésed, nehézlégzésed vagy éjszakai és megerőltetés utáni köhögésed van, ha a recept nélküli gyógyszerek nem segítenek, valamint ha az asztmás beteg a mentő gyógyszerre gyakrabban szorul, mint eddig. Sürgősen kérj segítséget az életveszélyes állapotról szóló részben leírt tüneteknél. Elhúzódó, lázzal, fogyással vagy vérköpéssel járó köhögésnél más tüdőbetegségeket is ki kell zárni, például a tuberkulózist.