Normális pulzus – milyen a szokásos pulzusszám és hogyan mérjük

Az egészséges felnőtt normális nyugalmi pulzusa (szívfrekvenciája) általában percenként 60 és 100 között van. Ez azt a számot jelenti, ahányszor a szív percenként összehúzódik, és vért lök az artériákba; ennek a lökésnek a hullámát az ujjak alatt érezni a csuklón vagy a nyakon. A pulzus napközben változik, és függ az életkortól, az erőnléttől, az érzelmektől és a megterheléstől, ezért a normáltartomány meglehetősen széles.

A pulzusszám hasznos információ a szív működéséről, de maga a szám ritkán elég az egészség megítéléséhez. A ritmus szabályossága és az is számít, hogyan érzed magad. A vérnyomáshoz hasonlóan az értelmezést érdemes a saját normádhoz viszonyítani – a vérnyomásról a magas vérnyomás című cikkben írunk.

Mi a különbség a pulzus és a szívfrekvencia között?

A köznyelvben a pulzus és a szívfrekvencia ugyanazt jelenti: az artériákon érezhető ritmikus lökéseket, amelyek a szív összehúzódásainak felelnek meg. Az orvosok az EKG-felvétel kapcsán inkább a szívfrekvenciáról beszélnek. Egészséges embereknél a két érték megegyezik.

Egyes ritmuszavarok esetén ez másként van: a szív gyorsabban verhet, mint amennyit a csuklón érzünk a pulzusból, mert az összehúzódások egy része túl gyenge ahhoz, hogy tapintható hullámot hozzon létre. Ezért szabálytalan ritmusnál egy egész percig számolunk, a döntő pedig az EKG-vizsgálat.

Hogyan mérjük meg helyesen a pulzust?

A pulzust a legkönnyebben az orsócsonti verőéren, vagyis a csukló belső oldalán, a hüvelykujj felőli részen lehet megmérni. Az ütéseket 30 másodpercig kell számolni, és megszorozni kettővel, szabálytalan ritmusnál pedig egy teljes percig számolni. A mérést néhány perc pihenés után végezd.

1. Ülj le és pihenj néhány percet, előtte ne igyál kávét, és ne dohányozz.
2. Tedd két ujjadat (a mutató- és a középső ujjat, nem a hüvelykujjat, mert annak saját pulzusa van) a verőérre, gyengéden, erős nyomás nélkül.
3. Számold az ütéseket 30 másodpercig, és szorozd meg az eredményt kettővel. Ha a ritmus szabálytalan, számolj egy teljes percig.
4. Figyeld meg, hogy az ütések egyenlő időközönként követik-e egymást, és hasonló erősségűek-e.

A pulzus a nyaki verőéren is tapintható (a nyak oldalán), de ne nyomd erősen, és soha ne mindkettőt egyszerre, mert ez szédüléshez és ájuláshoz vezethet. A pulzust az elektronikus vérnyomásmérők, az órák és a sportkarkötők is mutatják. Kényelmesek, de tévedhetnek, különösen mozgás közben, hideg kéz mellett vagy szabálytalan ritmusnál. Ha az eredmény aggaszt, mérd meg kézzel.

Milyen a normális pulzus különböző helyzetekben?

Felnőtteknél nyugalomban a normális érték percenként 60–100, de a határok az életkortól, az erőnléttől és a körülményektől függnek. Az alábbi összeállítás tájékoztató jellegű:

Helyzet	Jellemző pulzus
Felnőtt nyugalomban	általában percenként 60–100 ütés
Edzett személy nyugalomban	gyakran alacsonyabb, akár 60 alatti is, ha nincsenek tünetek
Alvás	alacsonyabb, mint napközben
Testmozgás	a megterhelés intenzitásával nő
Terhesség	a nyugalmi pulzus rendszerint magasabb, gyakran percenként tíz–húsz ütéssel
Gyermekek	gyorsabb, mint a felnőtteké, és minél fiatalabb a gyermek, annál gyorsabb

Pulzus gyermekeknél

A gyermek szíve gyorsabban ver, mint a felnőtté: az újszülött pulzusa érezhetően magasabb, mint a kamaszé, az értékek az életkorral fokozatosan csökkennek. A normáltartományok az egyes korcsoportoknál eltérőek, ezért a gyermekorvos értékeli őket, figyelembe véve azt is, hogy a gyermek nyugodt-e, lázas-e, vagy sír.

Pulzus időseknél

Az egészséges idősek nyugalmi pulzusa hasonló a fiatalabb felnőttekéhez, a megterheléskor elérhető maximális pulzus viszont az életkorral csökken. Az idősek gyakrabban szednek a szívritmust befolyásoló gyógyszereket, és gyakrabban vannak ingerületvezetési zavaraik, ezért náluk a túl lassú pulzus figyelmet igényel.

Pulzus testmozgás közben

A pulzus a megterhelés intenzitásával nő, ami normális jelenség. A maximális pulzust tájékoztató jelleggel a 220 mínusz életkor képlettel becsülik, de ez csak közelítés, a valós értékek jelentősen eltérhetnek tőle. E képlet alapján gyakran jelölik ki az edzéstartományokat, de a szívbetegek, a magas vérnyomásban szenvedők és a ritmust lassító gyógyszereket (béta-blokkolókat) szedők az intenzitást az orvosukkal együtt válasszák meg. Egyszerűbb támpont, hogy a megerőltetés közben tudsz-e beszélgetni, és nincs-e mellkasi fájdalmad vagy légszomjad.

Mi befolyásolja a pulzust?

A pulzust sok tényező változtatja, az izgatottságtól a betegségekig. Ezért az egyszeri eredmény keveset árul el, a hasonló körülmények közötti mérések ismétlődése számít.

• Gyorsítják: megterhelés, stressz és szorongás, fájdalom, láz, koffein, nikotin, alkohol, kiszáradás, vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés, hőség és egyes gyógyszerek (például hörgőtágítók vagy pszeudoefedrint tartalmazó megfázás elleni tabletták).
• Lassítják: jó fizikai erőnlét, alvás, pihenés, pajzsmirigy-alulműködés, a szív egyes ingerületvezetési zavarai, valamint gyógyszerek, például a béta-blokkolók és egyes ritmuszavar elleni szerek.

A pajzsmirigy nagy hatással van a szívritmusra – lásd: a beteg pajzsmirigy tünetei, alul- és túlműködés. A rosszabb alvás és az alvási apnoé elősegíti a ritmuszavarokat és a magas vérnyomást (lásd még: alváshiány és apnoé).

Mikor túl lassú, és mikor túl gyors a pulzus?

A nyugalomban túl lassú pulzus (percenként 60 alatt) a bradikardia, a túl gyors (percenként 100 felett) pedig a tachikardia. Maguk az értékek nem mindig jelentenek betegséget: a jelentőséget a kísérő tünetek és a körülmények határozzák meg, amelyek között jelentkeztek.

Lassú pulzus (bradikardia)

A lassú pulzus oka lehet a jó erőnlét, az alvás, gyógyszerek, a pajzsmirigy-alulműködés vagy a szív ingerületvezetési zavarai. Edzett embernél, tünetek nélkül ez általában normális. Aggasztó, ha szédülés, ájulás, gyengeség, megterheléskor jelentkező légszomj vagy a szívműködés kihagyásának érzése kíséri.

Gyors pulzus (tachikardia)

A gyors pulzus láz, szorongás, kiszáradás, vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés és olyan ritmuszavarok esetén jelentkezik, mint a pitvarfibrilláció vagy a tachikardiák. Ha a rohamszerűen felgyorsult, „vágtató” szívverés hirtelen jelentkezik és ugyanilyen hirtelen szűnik meg, EKG-t kell készíteni – a legjobb a roham alatt, vagy a ritmust Holterrel rögzítve.

Túl alacsony vérnyomásnál a szív olykor felgyorsul, hogy ezt kiegyenlítse. A gyors pulzus a vérnyomás egyidejű esésével a kiszáradás vagy a vérzés jele lehet – bővebben az alacsony vérnyomás – tünetek és okok című cikkben.

Mi a nyugalmi pulzus, és miért érdemes mérni?

A nyugalmi pulzus a szív munkájának gyakorisága, amikor kipihent vagy, ülsz vagy fekszel. A legjobb reggel mérni, ébredés után, még mielőtt felkelsz az ágyból. Néhány napos megfigyeléssel kiindulási értéket kapsz, amellyel a későbbi méréseket össze lehet hasonlítani. A rendszeres edzést kezdőknél néhány hét vagy hónap után a nyugalmi pulzus általában kissé csökken.

A magasabb nyugalmi pulzus gyakran összefügg a rosszabb erőnléttel és a nagyobb szív- és érrendszeri kockázattal, de ez nem önálló alapja a betegség megállapításának. A nyugalmi pulzus hirtelen emelkedése a te normádhoz képest fertőzést, kiszáradást, túledzettséget vagy hormonális zavart jelezhet. Ezért az egész számít: a vérnyomás, a koleszterinszint, a vércukor, az életmód és a tünetek.

Mi az a szabálytalan pulzus?

Egészséges szívnél a ritmus egyenletes, bár a légzéstől függő kisebb ingadozások normálisak, különösen fiataloknál: a pulzus belégzéskor kissé felgyorsul, kilégzéskor lelassul. A szabálytalan, kaotikus pulzus, főként ha tartósan fennáll vagy rohamokban jelentkezik, ritmuszavarra, például pitvarfibrillációra utalhat.

Ez az aritmia növeli a stroke kockázatát, ezért akkor is kivizsgálást igényel, ha nem fáj. Az egyes „kihagyások” (extrasystolék) gyakran ártalmatlanok, és egészséges embereknél is előfordulnak, főleg kávé, alkohol vagy stressz után, de gyakoriságukat és a kísérő tüneteket az orvosnak kell értékelnie. A szabálytalan ritmus kimutatására az EKG szolgál, átmeneti zavarok esetén pedig a Holter-felvétel.

Sok óra és karkötő jelzi a szabálytalan ritmust. Az ilyen figyelmeztetést érdemes az orvosi konzultáció okának tekinteni, de nem diagnózisnak: ezek az eszközök nem helyettesítik az EKG-t.

Összefügg-e a pulzus a vérnyomással?

A pulzus és a vérnyomás két különböző érték, amelyek gyakran együtt változnak, de nem szükségszerűen. A megterhelés mindkettőt emeli. Béta-blokkoló kezelésnél viszont a pulzus csökken, a vérnyomás kevésbé esik, kiszáradásnál pedig a pulzus gyorsul, a vérnyomás pedig csökken.

A szív egészségének megítéléséhez mindkét érték szükséges, ezért az otthoni vérnyomásmérő általában mindkettőt kijelzi. A magas vérnyomás gyakran nem okoz tüneteket, a gyors pulzust viszont érezni lehet – így az egyik felhívhatja a figyelmet a másikra. A méréseket érdemes együtt feljegyezni. A magas koleszterinszint és az érelmeszesedés viszont nem változtatja meg a pulzust, de növeli a szívbetegség kockázatát – lásd: érelmeszesedés.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Fordulj orvoshoz, ha:

• a nyugalmi pulzusod tartósan percenként 50 alatti vagy 100 feletti, és nincs nyilvánvaló oka, például megterhelés, stressz vagy láz,
• szabálytalan szívverést, „botlást”, szívdobogásérzést vagy hirtelen jelentkező gyors pulzusrohamokat érzel,
• ehhez szédülés, gyengeség vagy csökkent terhelhetőség társul,
• azt veszed észre, hogy a pulzus egy új gyógyszer szedésének megkezdése óta jelentősen megváltozott,
• a családban előfordult hirtelen szívhalál vagy fiatalkori ájulás, te magad pedig szívdobogásérzést tapasztalsz.

Az orvos általában EKG-t rendel el, szükség esetén 24 órás szívritmus-regisztrálást (Holter), vérvizsgálatot (többek között vérképet, elektrolitokat és TSH-hormont) és szívultrahangot.

Hívj mentőt (112), ha a pulzusváltozás mellett:

• mellkasi fájdalom vagy szorítás jelentkezik,
• súlyos légszomj lép fel,
• ájulás vagy eszméletvesztés következik be,
• hirtelen gyengeség jelentkezik az arcban, a kézben vagy a lábban, beszéd- vagy látászavar alakul ki.

Hogyan gondoskodjunk a normális pulzusról és a szív egészségéről?

A legjobb, amit tehetsz: rendszeres aerob testmozgás (gyors tempójú gyaloglás, kerékpározás, úszás), a dohányzás kerülése, az alkohol és a koffein korlátozása, egészséges étrend, a testsúly és a vérnyomás ellenőrzése, valamint az alvásra való odafigyelés és a stressz kezelése. Idővel az edzés csökkenti a nyugalmi pulzust, a jól edzett szív pedig hatékonyabban dolgozik.

Érdemes a koleszterinszintet is vizsgáltatni, és gondoskodni a normális értékről – lásd: magas koleszterinszint és hogyan csökkentsd a koleszterinszintet. Szívdobogásérzés esetén érdemes korlátozni az energiaitalokat és más serkentőszereket, amelyek fokozzák a felgyorsult pulzust.

A pulzussal kapcsolatos leggyakoribb kérdések a gyakorlatban

Baj-e az 50-es pulzus?

Nem mindig. Edzett embereknél és alvás közben az ilyen pulzus lehet normális. Ha nincs szédülés, ájulás vagy gyengeség, általában nem ad okot aggodalomra, de érdemes megemlíteni az orvosnak egy vizsgálat alkalmával.

Veszélyes-e a nyugalmi 110-es pulzus?

Láz, stressz, kávé után vagy megterhelés után ez érthető jelenség. Ha nyilvánvaló ok nélkül tartósan fennáll, tisztázást igényel: a leggyakoribb okok a kiszáradás, a vérszegénység és a pajzsmirigy-túlműködés, de ritmuszavar is állhat mögötte.

Felgyorsíthatja-e a pulzust a szorongás?

Igen. A stressz és a szorongásos rohamok beindítják a szimpatikus idegrendszer reakcióját, ami felgyorsítja a szívet, és szívdobogásérzést okozhat. Az ilyen tüneteket azonban először orvosilag kell megvizsgáltatni, hogy kizárják a szív- és pajzsmirigybetegségeket, mielőtt kizárólag az érzelmeknek tulajdonítanák őket.