Érelmeszesedés – kialakulása, tünetei, diagnózisa és kezelése

Az érelmeszesedés (arteriosclerosis, pontosabban leggyakoribb formája, az atherosclerosis) az artériák krónikus betegsége, amelyben a falukban koleszterin és gyulladásos sejtek rakódnak le, kialakítva az úgynevezett érelmeszesedéses plakkokat. Az erek fokozatosan megkeményednek és beszűkülnek, és ha a plakk megreped, vérrög keletkezhet, amely elzárja az artériát – ez a szívinfarktus és az agyi ischaemiás szélütés leggyakoribb oka.

Az érelmeszesedés évek alatt, leggyakrabban tünetek nélkül fejlődik, és a szív- és érrendszeri betegségek fő oka. A jó hír az, hogy hatékonyan lassítható, gyakran stabilizálható a koleszterinszint, a vérnyomás és a cukorbetegség kontrollálásával, valamint a dohányzás abbahagyásával. Az alábbiakban elmagyarázzuk, hogyan alakul ki, milyen tüneteket okoz, hogyan ismerik fel és kezelik.

Mi az érelmeszesedés, és miben különbözik az arteriosclerosistól?

Az arteriosclerosis az artériák falának megkeményedését és rugalmasságvesztését jelölő általános elnevezés, az érelmeszesedés (atherosclerosis) pedig ennek legfontosabb típusa, amelyben zsíros-gyulladásos plakkok keletkeznek az ér belső rétegében. A köznyelvben a két szót gyakran egymás helyett használják, és ebben a cikkben mi is így kezeljük őket.

Az egészséges artéria rugalmas és belül sima, ezért a vér szabadon áramlik benne. Érelmeszesedésben a fal megvastagszik, zsíros elváltozások alakulnak ki benne, az ér átmérője csökken, ami korlátozza a szervek vérellátását. Az érelmeszesedés a test sok pontját egyszerre érintheti: a szívet, az agyat, a nyakat, az aortát, a veséket és a lábakat.

Hogyan alakul ki az érelmeszesedés?

A folyamat az artéria belső bélésének (endothel) károsodásával kezdődik. Károsítja többek között a magas vérnyomás, a dohányfüst, a glükóz többlete és az emelkedett LDL-koleszterin. Ezeken a helyeken az LDL-részecskék behatolnak az érfalba, és oxidálódnak, ami gyulladásos reakciót vált ki.

A falba az immunrendszer sejtjei (makrofágok) áramlanak, amelyek elnyelik a koleszterint, és úgynevezett habos sejtekké alakulnak. Először zsíros csíkok jelennek meg, majd fokozatosan növekvő, lipidmaggal rendelkező, rostos sapkával fedett plakkok. Idővel a plakkban kalcium rakódik le.

Stabil és instabil plakkok

A stabil plakknak vastag, rostos fedele van, és lassan szűkíti az eret. Főként terheléskor okoz tüneteket, amikor a vérszükséglet a legnagyobb. Az instabil plakknak vékony fedele és nagy zsíros magja van. Hirtelen megrepedhet, még akkor is, ha korábban az ér átmérőjét csak kis mértékben szűkítette, vérrögöt és heveny infarktust vagy szélütést okozva. Ezért olyan fontos az a kezelés, amely nem csak „kitisztítja” az ereket, hanem stabilizálja a plakkokat és csökkenti a gyulladást.

Mi okozza az érelmeszesedést? Kockázati tényezők

Az érelmeszesedésnek nincs egyetlen oka. A kockázati tényezők időbeli összegződésének eredménye. Ezek egy részén lehet változtatni, más részén nem.

Tényezők, amelyekre hatással lehet	Tényezők, amelyekre nincs hatása
emelkedett LDL-koleszterin és triglicerid, alacsony HDL	életkor (a kockázat az évekkel nő)
magas vérnyomás	férfi nem (nőknél a kockázat a menopauza után nő)
dohányzás	korai szívbetegségek a családban
cukorbetegség és inzulinrezisztencia	genetikai adottságok, pl. családi hypercholesterinaemia, magas Lp(a)
elhízás, főként hasi	etnikai származás (egyes populációkban)
kevés testmozgás, egészségtelen étrend
túlzott alkohol, tartós stressz, rossz alváshigiénia
krónikus vesebetegség, alvási apnoé

A tényezők hatása összeadódik, sőt megsokszorozódik. Aki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jóval nagyobb kockázatnak van kitéve, mint az egyes tényezők összege. Az emelkedett LDL szerepét részletesen a magas koleszterinszintről szóló cikkben, a vérnyomás szerepét pedig a magas vérnyomásról szóló írásban ismertetjük.

Okoz-e tüneteket az érelmeszesedés?

Sok éven át nem. Az érelmeszesedés évtizedeken át tünetmentesen fejlődik, és az első jel gyakran csak az infarktus, a szélütés vagy a terheléskor jelentkező fájdalom. A tünetek attól függnek, mely artériák szűkültek be. Általában akkor jelennek meg, amikor az ér átmérője jelentősen csökken, vagy amikor vérrög keletkezik.

A koszorúerek érelmeszesedése (koszorúér-betegség)

• mellkasi fájdalom, nyomás vagy égő érzés, amely terheléskor vagy stresszkor jelentkezik, és nyugalomban megszűnik (angina pectoris),
• légszomj és fáradtság terheléskor, amelyek korábban nem voltak,
• a karba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba sugárzó fájdalom,
• nőknél, időseknél és cukorbetegeknél a tünetek atipikusak lehetnek: fáradtság, légszomj, hányinger, gyomortáji fájdalom.

Az agyi és nyaki artériák érelmeszesedése

• átmeneti agyi keringészavar (TIA): hirtelen, rövid ideig tartó beszéd- vagy látászavar, a kéz, a láb vagy az arc gyengesége vagy zsibbadása, amely percektől egy óráig tart,
• ischaemiás szélütés, ha a tünetek nem szűnnek meg.

Az alsó végtagi artériák érelmeszesedése

• járás közben jelentkező vádlifájdalom, görcs vagy fáradtság, amely néhány perc pihenés után megszűnik (claudicatio intermittens),
• hideg, sápadt lábfej, lassan gyógyuló sebek, a lábszár szőrzetének kihullása, gyengült vagy nem tapintható pulzus a lábfejen,
• előrehaladott betegségben nyugalmi lábfájdalom, fekélyek és elhalás.

Más erek érelmeszesedése

• a vesearteriák – nehezen kezelhető magas vérnyomás és a vesefunkció romlása,
• a hasi aorta – aneurizma, amely gyakran a megrepedésig tünetmentes,
• a bélartériák – étkezés után jelentkező hasi fájdalom és testsúlycsökkenés,
• a nemi szerv területén – az erekciós zavar az érelmeszesedés korai jele lehet.

Mikor kell orvoshoz fordulni, és mely tünetek riasztóak?

Azonnal hívjon mentőt (112), ha a következők jelentkeznek:

• néhány percnél tovább tartó erős nyomás, fájdalom vagy szorítás a mellkasban, főként légszomjjal, hideg verejtékezéssel, hányingerrel vagy félelemmel,
• a szájzug hirtelen lecsüngése, elmosódott vagy érthetetlen beszéd, a test egyik oldalának gyengesége vagy zsibbadása, hirtelen látás- vagy egyensúlyzavar, hirtelen nagyon erős fejfájás,
• hirtelen, erős fájdalom és egy végtag elsápadása vagy lehűlése, valamint erős has- vagy hátfájdalom gyengeséggel (lehetséges aneurizma vagy vérrög).

Ne várjon, ne vezessen egyedül autót, és ne számítson arra, hogy „magától elmúlik”. Az idő kulcsfontosságú a szív és az agy megmentéséhez. A következő napokban forduljon orvoshoz, ha terheléskor mellkasi fájdalma vagy légszomja jelentkezik, járás közben fáj a vádlija, nem gyógyuló sebei vannak a lábán, vagy ha a családjában korai infarktusok vagy szélütések fordultak elő, Önnek pedig több kockázati tényezője van.

Hogyan ismerik fel az érelmeszesedést?

A diagnózis a kikérdezésen, a vizsgálaton, a kockázati tényezők értékelésén és kiegészítő vizsgálatokon alapul. A vizsgálatok megválasztása attól függ, mely erek szűkülete gyanítható. Az orvos a tünetekre, betegségekre és a családra vonatkozó adatok összegyűjtésével, a vérnyomás, a pulzus és a derékbőség megmérésével kezd, majd vérvizsgálatokat rendel el.

Laboratóriumi vizsgálatok

• lipidprofil (összkoleszterin, LDL, HDL, triglicerid) – lásd: koleszterin – normálértékek és az eredmények értelmezése,
• éhgyomri vércukor vagy glikált hemoglobin,
• kreatinin és eGFR (vesefunkció), néha fehérje vagy albumin a vizeletben,
• TSH, májfunkciós értékek, néha lipoprotein(a) és gyulladásos markerek.

Képalkotó és funkcionális vizsgálatok

• nyugalmi és terheléses EKG – a szívritmus és a szív vérellátási zavarának (ischaemia) felmérése,
• szívultrahang (echokardiográfia) – a szív működése és felépítése,
• a nyaki és az alsó végtagi artériák Doppler-ultrahangja – a véráramlás és a szűkületek,
• boka–kar index (ABI) – a boka és a kar vérnyomásának egyszerű mérése, amely kimutatja a lábartériák érelmeszesedését,
• a szív CT-vizsgálata – a koszorúerek kalciumtartalmának felmérése vagy CT-angiográfia,
• koronarográfia – invazív, kontrasztanyagos vizsgálat, amelyben a koszorúerek szűkületeit értékelik, és azonnal kezelni is lehet őket,
• CT-angiográfia vagy mágneses rezonanciás érvizsgálat – más artériák képalkotása.

Nem mindenkinek van szüksége az összes vizsgálatra. Néha elég a kockázatfelmérés és a lipidprofil, a képalkotást pedig tünetek esetén vagy akkor rendelik el, ha az eredmény befolyásolja a terápiás döntéseket.

Gyógyítható vagy visszafordítható-e az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedéses elváltozások teljes eltávolítása általában nem lehetséges, de a betegség megállítható, néha részben vissza is fordítható, főként az LDL intenzív csökkentésével. Megfelelő kezelés mellett a plakkok stabilabbá válnak és ritkábban repednek meg, az infarktus és a szélütés kockázata érezhetően csökken. A terápia célja a szövődmények kockázatának csökkentése és az életminőség javítása, nem az „erek házi módszerekkel való kitisztítása”.

Nincs bizonyíték arra, hogy a hagyma, a fokhagyma, a citrom, az almaecet, a céklalé vagy más „természetes szerek” megtisztítanák az artériákat a plakkoktól. Lehetnek az egészséges étrend részei, de az érelmeszesedést nem gyógyítják.

Hogyan kezelik az érelmeszesedést?

A kezelésnek több pillére van: az életmódváltás, a kockázati tényezők kezelése, az ereket védő gyógyszerek és szükség esetén az artériákat átjárhatóvá tevő beavatkozások. Minden döntést az orvos hozza meg a kockázat és a beteg állapotának értékelése után.

Életmód

• A dohányzásról való leszokás – az egyik leghatékonyabb változtatás; a kockázat már a cigaretta elhagyása után hónapokkal–évekkel csökken.
• Étrend a mediterránhoz hasonlóan: zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, halak, diófélék, olívaolaj vagy repceolaj; kevés telített zsír, transzzsír, só, cukor és alkohol. Gyakorlati tanácsok a hogyan csökkentsük a koleszterinszintet című cikkben.
• Mozgás – rendszeres mérsékelt aktivitás (pl. gyors séta), koszorúér-betegségben és claudicatio intermittensben pedig kifejezetten gyógyító hatású; az edzést az egészségi állapothoz kell igazítani, gyakran szívrehabilitáció keretében.
• Testsúlycsökkentés, ha túlsúly vagy elhízás áll fenn.
• Alvás és a stressz csökkentése, beleértve az alvási apnoé kezelését, ha fennáll.

Gyógyszerek

A gyógyszerek megválasztása a betegség elhelyezkedésétől és súlyosságától függ. Leggyakrabban több csoportot alkalmaznak egyszerre:

• sztatinok (néha ezetimibbel vagy más LDL-csökkentő gyógyszerekkel) – csökkentik az infarktus és a szélütés kockázatát, és stabilizálják a plakkokat,
• thrombocyta-aggregációgátlók (pl. acetilszalicilsav, klopidogrel) – megakadályozzák a vérrögök képződését; általában diagnosztizált betegségben szenvedőknél, nem rutinszerűen egészségeseknél, mert vérzéskockázattal járnak,
• magas vérnyomás elleni gyógyszerek – ACE-gátlók, szartánok, béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, vízhajtók, egyénileg megválasztva,
• cukorbetegség elleni gyógyszerek, igazoltan kedvező szívhatással, ha a beteg cukorbeteg,
• anginaellenes gyógyszerek koszorúér-betegségben.

Soha ne kezdjen el vagy hagyjon el önállóan thrombocyta-aggregációgátló vagy vérrögképződést gátló gyógyszereket. Adagokat nem adunk meg, mert azokat az orvos határozza meg.

Beavatkozások és műtétek

• koszorúér-tágítás sztenttel (PCI) – a beszűkült artéria ballonnal való kitágítása és sztenttel való megtámasztása,
• aortokoronáriás bypass-műtét – a beszűkült szakasz műtéti megkerülése,
• endarterectomia vagy a nyaki verőér sztentelése – jelentős szűkületek esetén, főként korábban átesett szélütés vagy TIA után,
• perifériás erek tágítása és műtétei – előrehaladott lábérelmeszesedés esetén.

A beavatkozások nem helyettesítik a konzervatív kezelést. Még sikeres sztent vagy bypass után is szükség van a kockázati tényezők további kezelésére, mert a betegség tovább zajlik.

Az érelmeszesedés szövődményei

• szívinfarktus és szívelégtelenség,
• ischaemiás agyi szélütés, hosszabb távon pedig vaszkuláris demencia,
• a végtagok keringészavara, fekélyek, elhalás és súlyos esetben amputáció,
• az aorta aneurizmája és megrepedése,
• krónikus vesebetegség és vesebetegségből eredő magas vérnyomás,
• szívritmuszavarok és hirtelen szívmegállás.

A szövődmények kockázata megfelelő kezeléssel jelentősen csökkenthető, és többségük nagymértékben elkerülhető.

Hogyan előzzük meg az érelmeszesedést? Megelőzés lépésről lépésre

A megelőzést korán kell kezdeni, mert a folyamat évekig tart. A jó szokások mindenki számára fontosak, különösen a családilag terheltek számára.

1. Ne dohányozzon, ha pedig dohányzik, szokjon le – kérjen az orvostól segítséget a leszokáshoz.
2. Rendszeresen mérje a vérnyomását, és kezelje a magas vérnyomást, ha fennáll.
3. Az orvos javaslata szerint vizsgáltassa a lipidprofilját és a vércukorszintjét.
4. Egyen zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű termékeket, halat és hüvelyeseket, kevés sót, felvágottat és édességet.
5. Mozogjon: lehetőleg a hét legtöbb napján, összesen legalább 150 perc mérsékelt aktivitással.
6. Tartsa meg a megfelelő testsúlyt és derékbőséget.
7. Korlátozza az alkoholt, ügyeljen az alvásra és a stresszkezelésre.
8. A krónikus betegségek (cukorbetegség, vesebetegségek, pajzsmirigy-alulműködés) kezelését folytassa rendszeresen.

A túl alacsony vérnyomás (lásd: alacsony vérnyomás – tünetek és okok) nem véd az érelmeszesedés ellen, a szabálytalan pulzust vagy szívdobogásérzést pedig érdemes megbeszélni az orvossal (normális pulzus és hogyan mérjük).

Érelmeszesedés különleges csoportokban

Nők

A menopauza előtt a nők általában jobban védettek az érelmeszesedéstől, de utána a kockázat gyorsan nő. Az infarktus tünetei nőknél gyakran kevésbé jellegzetesek, mint férfiaknál. További kockázati tényezők a terhességi szövődmények (preeclampsia, terhességi cukorbetegség), a policisztás ovárium szindróma és a korai menopauza.

Fiatalok

Bár az érelmeszesedést az idős korral társítják, kezdetei a fiatalkorig nyúlnak vissza. A kockázat a családi hypercholesterinaemiánál, a dohányzásnál, a cukorbetegségnél és az elhízásnál a legnagyobb. A korai felismerés és kezelés jelentősen megváltoztatja a kilátásokat.

Idősek

Idős korban a kezelést az általános egészségi állapothoz, a társbetegségekhez és a szedett gyógyszerekhez igazítják. A kezelés, köztük a sztatinok előnyei általában megmaradnak, de a döntéseket egyénileg hozzák meg.

Kilátások – milyen az élet érelmeszesedéssel?

A kilátások a betegség előrehaladottságától, az érintett erek számától, a kockázati tényezőktől és a kezelés hatékonyságától függnek. Sokan évekig jó erőnlétben élnek érelmeszesedéssel, ha rendszeresen szedik a gyógyszereket, ellenőrzik a vérnyomásukat, a koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket, nem dohányoznak, és rendszeresen mozognak. A legnagyobb veszélyt az elhanyagolás jelenti: a gyógyszerek elhagyása a közérzet javulása után, az ellenőrzések mellőzése és a tünetek elbagatellizálása.

Infarktus vagy szélütés után nagy jelentősége van a rehabilitációnak és a kardiológus vagy háziorvos hosszú távú gondozásának. Pszichológiai támogatásra is szükség lehet, mert a betegség gyakran jár félelemmel és lehangoltsággal.

Leggyakoribb mítoszok az érelmeszesedésről

• „Ez csak az idősek betegsége.” Az elváltozások jóval korábban, gyakran fiatalkorban kezdődnek.
• „Ha semmim sem fáj, nincs érelmeszesedésem.” Évekig tünetmentesen zajlik.
• „A hagyma, a fokhagyma és a citrom kitisztítja az ereket.” Nincs bizonyíték arra, hogy eltávolítanák a plakkokat.
• „A sztatinok károsak, jobb nem szedni őket.” Magas kockázatú embereknél csökkentik az infarktusok és szélütések számát; az esetleges mellékhatásokat megbeszélik az orvossal, a gyógyszereket pedig nem hagyják el önállóan.
• „Sztent vagy bypass után meggyógyultam.” A beavatkozás javítja a véráramlást, de a betegség tovább tart, és állandó kezelést igényel.
• „A soványaknak nincs érelmeszesedésük.” A kockázat a soványakat is érinti, ha dohányoznak, magas a vérnyomásuk, cukorbetegek vagy magas az LDL-szintjük.

Kérdések az orvoshoz és ellenőrzőlista

• Mekkora az általános szív- és érrendszeri kockázatom, és milyen LDL-célt kell elérnem?
• Szükségem van-e további vizsgálatokra (artériák ultrahangja, ABI, a koszorúerek kalciumtartalma)?
• Milyen gyógyszerekre van szükségem, meddig kell szednem őket, és mire kell vigyáznom?
• Mely tünetek miatt kell azonnal segítséget hívnom?
• Milyen típusú és mennyiségű mozgást végezhetek biztonságosan?
• Meg kell-e vizsgáltatniuk magukat a hozzátartozóimnak?

A magas koleszterinszint okozta veszély teljes képét és a teendőket a fő cikkben találja: magas koleszterinszint – okok, tünetek és veszélyek.