Prosztata-megnagyobbodás – tünetek, vizsgálatok és kezelés

A prosztata-megnagyobbodás, más néven jóindulatú prosztatamegnagyobbodás vagy prosztataadenoma (BPH, az angol benign prostatic hyperplasia rövidítése) a dülmirigy nem rosszindulatú megnagyobbodása. Ötven év felett nagyon gyakori a férfiaknál, és az életkorral egyre többüket érinti. Nem daganat, és nem alakul át rákká, de a megnagyobbodott mirigy nyomhatja a húgycsövet, és megnehezítheti a vizelést.

A prosztata megnagyobbodása nem mindig okoz panaszokat. A kezelésről a tünetek, valamint az dönt, hogy mennyire zavarók, nem pusztán a mirigy mérete. A szervről általános tájékoztatást a Prosztata: mi ez, és milyen betegségei vannak című cikkben talál. Az alábbiakban a jóindulatú megnagyobbodás okait, tüneteit, vizsgálatait, kezelését és szövődményeit ismertetjük.

Mi a prosztata-megnagyobbodás, és miben más, mint a rák?

A prosztata-megnagyobbodás a húgycső környékén lévő mirigyes és izomszövet burjánzása, amely szűkíti a húgycső átmérőjét, és zavarja a vizelet kiáramlását. Jóindulatú betegség: a sejtek nem mutatnak daganatos jellemzőket, nem képeznek áttétet, és nem alakulnak át rákká. A prosztatarák önálló betegség, amely rendszerint a mirigy más részében indul.

A két betegség egyszerre is jelen lehet, mert mindkettő gyakori ugyanabban az életkorban. Ezért panaszok esetén nem szabad abból kiindulni, hogy „ez csak a megnagyobbodás”. A különbségeket és az összefüggéseket a prosztatarák: tünetek és kezelés című cikkben ismertetjük. A mai orvoslásban egyes orvosok inkább „a prosztata megnagyobbodásával összefüggő alsó húgyúti tünetekről” beszélnek, mert a teendőket a tünetek határozzák meg, nem maga a mirigy mérete.

Miért nagyobbodik meg a prosztata?

A pontos mechanizmus nem teljesen ismert. Azt tudjuk, hogy a megnagyobbodáshoz férfi hormonok (a tesztoszteron és annak aktív formája, a dihidrotesztoszteron) és idő szükséges. A burjánzás a húgycső körüli szövetekben kezdődik, ezért hamar kihat a vizelet kiáramlására.

A kockázatot növelő vagy a tüneteket fokozó tényezők:

• az életkor, amely a fő tényező,
• a betegség családi előfordulása,
• az elhízás, főként a hasi típusú, és az anyagcsere-zavarok, köztük a cukorbetegség,
• a kevés testmozgás,
• egyes gyógyszerek, amelyek nem okozzák a megnagyobbodást, de fokozzák a tüneteket.

A prosztata megnagyobbodása nem a „megfázás”, a ritka szexuális élet vagy a túlzott szexuális aktivitás következménye. Ezek gyakori tévhitek, amelyek feleslegesen bűntudatot keltenek.

Melyek a prosztata-megnagyobbodás tünetei?

A leggyakoribb tünetek a legyengült vizeletsugár, a gyakori vizelési inger, különösen éjszaka, és az az érzés, hogy a hólyag nem ürült ki teljesen. A tünetek rendszerint lassan, hónapok és évek alatt erősödnek, ezért sok férfi hozzászokik, és az öregedés természetes velejárójának tartja őket. Pedig hatékonyan enyhíthetők.

Az orvosok két csoportra osztják őket. Az első a húgycsőben megnehezedett áramlásból ered, a második a hólyag irritációjából, amely nagyobb terheléssel dolgozik.

A kiürülés nehezítettségének tünetei

• legyengült, vékony vagy megszakadozó vizeletsugár,
• nyomnia kell, és késik a vizelés megindulása,
• utócsepegés a vizelés végén,
• a hólyag hiányos kiürülésének érzése.

Az irritáció tünetei

• gyakori vizelés napközben,
• éjszakai felkelés a mosdóba,
• hirtelen, erős vizelési inger, amelynek nehéz ellenállni.

A tünetek súlyossága egy egyszerű pontozásos kérdőívvel (IPSS-skála) mérhető fel, amelyet az orvos rendszerint a beteggel együtt tölt ki. Az eredmény segít eldönteni, hogy a panaszok enyhék, közepesek vagy súlyosak, és összehasonlíthatóvá teszi a kezelés előtti és utáni állapotot.

Mivel lehet összetéveszteni a prosztata-megnagyobbodást?

Hasonló tüneteket más betegségek is okozhatnak, ezért a diagnózishoz vizsgálat szükséges. A legfontosabbak: a prosztatagyulladás, a húgycsőszűkület, a prosztata- vagy hólyagrák, a húgyúti kőbetegség, a húgyúti fertőzés, a cukorbetegség (a felesleges cukor miatt gyakori vizelést okoz), az idegrendszeri betegségek, valamint a szívelégtelenség és az alvási apnoé, amelyek fokozzák az éjszakai vizelést. A zavaró éjszakai felkelés az alvás minőségével is összefügghet, erről az alváshiány: álmatlanság és horkolás című cikkben írunk.

Egyes gyógyszerek elősegítik a vizeletretenciót vagy fokozzák a tüneteket: a megfázás elleni szerek érösszehúzó összetevői (például a pszeudoefedrin), a régebbi generációs antihisztaminok, egyes antidepresszánsok és görcsoldók, valamint a vízhajtók. Ne hagyja abba őket önállóan, de mondja el az orvosnak a szedett készítmények teljes listáját.

Milyen szövődményei vannak a kezeletlen megnagyobbodásnak?

Hosszan tartó, jelentős elzáródás esetén a hólyag már nem ürül ki jól, és a bennmaradó vizelet problémákhoz vezethet. Ezek lehetnek:

• visszatérő húgyúti fertőzések,
• hólyagkövek,
• heveny vizeletretenció, vagyis hirtelen vizelni képtelenség,
• vér a vizeletben,
• krónikus vizeletretenció „túlfolyásos” vizelettartási képtelenséggel,
• súlyosabb esetekben a vizelet pangása a vesékben és a veseműködés romlása.

Nem minden megnagyobbodás vezet szövődményekhez, de éppen ezek miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni a tüneteket. A vesékre gyakorolt hatást a vesebetegségek: tünetek és vizsgálatok című cikkben ismertetjük.

Mikor forduljon orvoshoz?

Érdemes urológushoz vagy háziorvoshoz fordulni, ha a vizelési zavarok tartósan fennállnak, erősödnek, vagy zavarják a mindennapi életet vagy az alvást. Nem kell megvárni, amíg nagyon súlyossá válnak.

Sürgős segítséget (kórházi sürgősségi osztály) igényel, ha fájdalmas, teli hólyag mellett nem tud vizelni. Sürgősen orvoshoz kell fordulni akkor is, ha:

• vér van a vizeletben,
• láz jelentkezik vizeléskor fellépő fájdalommal vagy gáttájéki fájdalommal,
• a vesetájékon fájdalom jelentkezik lázzal vagy hányással,
• a vizelet mennyisége feltűnően csökken.

Hogyan ismerik fel a prosztata-megnagyobbodást?

Az orvos a tünetekről (gyakran az IPSS-kérdőív segítségével), a szedett gyógyszerekről és a kísérőbetegségekről kérdez, majd végbélen át megvizsgálja a prosztatát, és általános vizeletvizsgálatot kér. Rendszerint meghatározzák a kreatininszintet is a vesék állapotának felméréséhez, valamint a PSA-t. Szükség esetén ultrahangvizsgálatot végeznek, amely a prosztata térfogatát és a vizelés után bennmaradó vizelet mennyiségét is felméri, olykor uroflowmetriát is, vagyis a vizeletsugár sebességének mérését. Hasznos lehet a néhány napon át vezetett vizeletnapló.

Mivel a prosztatarák együtt járhat a megnagyobbodással, a PSA pedig jóindulatú megnagyobbodásnál is emelkedett lehet, az eredmények értelmezésének szabályait a prosztatavizsgálat: PSA, végbélvizsgálat, ultrahang és biopszia című cikkben ismertetjük. A PSA referenciatartományai a laboratóriumtól és az életkortól függnek, az eredményt mindig az orvos értékeli.

Hogyan kezelik a prosztata-megnagyobbodást?

A módszer a tünetek súlyosságától, a szövődményektől, a mirigy méretétől és a kísérőbetegségektől függ, továbbá a beteg preferenciáitól. A teljes dülmirigyre vonatkozó kezelési lehetőségek áttekintése a prosztatakezelés című cikkben található; itt csak a megnagyobbodásról esik szó.

Megfigyelés és szokások megváltoztatása

Enyhe, nem zavaró tünetek esetén rendszerint elég a megfigyelés rendszeres ellenőrzéssel. Egyszerű változtatások segítenek:

• a folyadékbevitel elosztása a nap folyamán, és a folyadék korlátozása az alvás előtti utolsó órákban,
• kevesebb kávé, erős tea és alkohol, főként este,
• „előrelátó” vizelés lefekvés előtt és utazás előtt,
• nyugodt, sietség nélküli vizelés, és ha kell, új próbálkozás egy kis idő múlva,
• a testsúlytöbblet csökkentése és rendszeres mozgás,
• a szedett gyógyszerek áttekintése az orvossal együtt.

Gyógyszerek

• Az alfa-blokkolók (például tamszulozin, alfuzozin) ellazítják a hólyagnyak és a húgycső körüli izmokat, így javítják a vizelet áramlását, rendszerint néhány nap vagy hét alatt. Szédülést, vérnyomásesést és ejakulációs zavarokat okozhatnak. A tervezett szürkehályog-műtét előtt tájékoztatni kell a szemészt a szedésükről.
• Az 5-alfa-reduktáz-gátlók (finaszterid, dutaszterid) csökkentik a mirigy térfogatát, de lassan, néhány hónap alatt hatnak, és főként a határozottan megnagyobbodott prosztatájú férfiaknak szánják őket. Csökkenthetik a nemi vágyat és ronthatják az erekciót. A PSA-szintet nagyjából a felére is csökkentik, amit az orvos az eredmény értékelésekor figyelembe vesz.
• A tadalafil, a PDE5-gátlók csoportjába tartozó gyógyszer, akkor alkalmazható, ha a megnagyobbodás mellett merevedési zavar is fennáll. Nitrátokkal nem kombinálható.
• Az irritációs tünetek túlsúlya esetén olykor a hólyag túlműködését csökkentő gyógyszert is adnak, éjszakai vizelés esetén pedig az éjszakai vizeletképződést csökkentő szert, ha az orvos indokoltnak látja.

A gyógyszerek és adagjaik megválasztása az orvos feladata; ne kombinálja, és ne hagyja abba őket önállóan. A kezelés rendszerint hosszú távú, és abbahagyás után a tünetek visszatérhetnek.

Beavatkozások

A műtéti kezelést akkor mérlegelik, ha a gyógyszerek nem segítenek, rosszul tolerálják őket, vagy szövődmények léptek fel (vizeletretenció, visszatérő fertőzések, hólyagkövek, vesekárosodás). Leggyakrabban a húgycsövön át végzett reszekciót (TURP) vagy lézeres eljárásokat alkalmaznak, amelyekben a burjánzó szövetet a húgycsövön át távolítják el vagy semmisítik meg, a bőr bemetszése nélkül. Nagyon nagy mirigyeknél olykor nyitott vagy laparoszkópos műtétet végeznek. Léteznek újabb technikák is, például a szövet felfüggesztése vagy a vízgőzös kezelés, amelyek kiválasztott központokban érhetők el.

A beavatkozások után gyakori az úgynevezett retrográd ejakuláció (az ondó a hólyagba kerül), ami rendszerint ártalmatlan, de számít azoknak a férfiaknak, akik gyermeket terveznek. A műtét után néhány napig vagy hétig égő érzés, vér a vizeletben és gyakori vizelési inger jelentkezhet, az orvos pedig útmutatást ad a fizikai megterheléssel és a folyadékbevitellel kapcsolatban. Ritkán nehézség lép fel a vizelet visszatartásában, vagy húgycsőszűkület alakul ki, amelyről a húgycsőszűkület című cikkben írunk.

Befolyásolja-e a prosztata-megnagyobbodás a szexuális életet?

A megnagyobbodás önmagában együtt járhat merevedési zavarral és csökkent nemi vággyal, főként azért, mert a két állapotnak közös kockázati tényezői vannak, például az életkor, az elhízás, a cukorbetegség és az érbetegségek. A kezelés is hathat a szexuális életre: a finaszterid és a dutaszterid csökkenthetik a nemi vágyat, az alfa-blokkolók megváltoztathatják az ejakulációt, a beavatkozások után pedig gyakori a retrográd ejakuláció.

Ha ez fontos Önnek, mondja el az orvosának a terápia kiválasztása előtt. Gyakran található olyan kezelés, amely kevésbé terheli az intim életet, a merevedési zavar pedig külön is kezelhető, a merevedési zavar: okok, diagnosztika és kezelés című cikkben leírt elvek szerint.

Segítenek a növényi készítmények?

Népszerűek a szabalpálma-kivonatok, a csalángyökér, a tökmag vagy az afrikai szilvafa kérge (pygeum). A vizsgálatok eredményei nem egységesek: egyesekben a tünetek kisebb javulását észlelték, másokban a hatás nem különbözött a placebóétól, a vizsgálatok minősége és a készítmények összetétele pedig nagyon eltérő. Nem igazolták, hogy csökkentenék a mirigyet vagy megelőznék a szövődményeket.

Nem szabad, hogy késleltessék az orvoshoz fordulást, és nem helyettesíthetik a gyógyszereket, ha a tünetek zavaróak. A növényi készítmények kölcsönhatásba léphetnek gyógyszerekkel (például véralvadásgátlókkal), hatásuk a prosztatarákos férfiakra pedig nem eléggé ismert, ezért érdemes az orvosnak szólni a szedésükről. A gyógynövények biztonságos használatának általános szabályait a gyógynövények: útmutató a gyógynövényekhez és a biztonságos használathoz című cikkben találja.

Megelőzhető-e a prosztata-megnagyobbodás?

Teljes megelőzésére nincs mód, mert az életkor és a hormonok a fő tényezők. A testmozgás, a megfelelő testsúly és a cukorbetegség kézben tartása csökkentheti a tünetek súlyosságát. A rendszeres ellenőrzések lehetővé teszik, hogy a szövődményeket még azelőtt észrevegyék, hogy veszélyessé válnának, és megkülönböztessék a jóindulatú megnagyobbodást a daganattól.

Arra sincs bizonyíték, hogy a prosztatamasszázs gyógyítaná a megnagyobbodást, bizonyos helyzetekben pedig árthat is, amit a prosztatamasszázs: kockázatok és ellenjavallatok című cikkben magyarázunk el.

Milyen kérdéseket tegyen fel az orvosnak?

• A tüneteim a prosztata megnagyobbodásából erednek, vagy más okuk van?
• Mennyi vizelet marad a hólyagban vizelés után, és rendben vannak-e a veséim?
• Milyen kezelési lehetőségeim vannak, és mennyi idő után várható javulás?
• Hogyan hat a választott kezelés az erekcióra és az ejakulációra?
• Milyen gyakran kell ellenőrzésre jelentkeznem, és mikor kell megismételni a PSA-t?
• Mely tünetek miatt kell sürgősen orvoshoz fordulnom?